1234. február 23-án II. Endre fia, a trónörökös Béla herceg Esztergomban ígéretet tett Pecorari Jakab pápai prelátusnak, hogy saját dukátusában kiírt minden eretneket, izmaelitát és zsidót. A dolog előzménye, hogy IX. Gergely pápa nyomására II. Endre az előző év augusztusában megesküdött a beregi egyezményben foglaltakra, miszerint kizárja a hivatalokból a zsidókat és izmaelitákat, szabályozza kereskedelmi tevékenységüket, és megtiltja, hogy keresztény rabszolgáik velük együtt lakjanak. Jakab határidőt szabott,hogy ha a király addig nem teljesítené ígéretét, akkor kiközösíti őt és udvarát. Róbert érsek - ismerve a viszonyokat - pontosan tudta, hogy a pénzügyeket a szaracénoktól egyszerre elvenni nem lehet, mégis kimondta az interdiktumot, amit a pápa utasítására később feloldott, majd a pápa a teljesítéssel kapcsolatban engadményeket is tett.

1443. február 23-án született I. (Hunyadi) Mátyás magyar és cseh király,akit a magyarság mindmáig legnagyobb királyai közt tart számon, emlékét egyedülállóan sok monda és népmese őrzi. Életéről tanulmányt olvashatnak Sásdi Tamástól itt:korok.webnode.hu/products/i-hunyadi-matyas-uralkodasa1/

1539. február 23-án vette feleségül az 51 éves I. (Szapolyai) János a húszéves Jagelló Izabella lengyel királylányt, aki egy évvel később már özvegy volt, de férje halála előtt három héttel fiút szült, a későbbi János Zsigmondot, az első erdélyi fejedelmet. Életükről itt olvashatnak:korok.webnode.hu/products/erdely-fejedelemasszonya-izabella-magyar-kiralyne1/  - korok.webnode.hu/products/ii-janos-zsigmond/

1861. február 23-án született Ulmann Imre sebész, a szervátültetés úttörője. Szülővárosában érettségizett a ma is működő ciszterci főgimnáziumban, az orvosit Bécsben végezte. Párizsban Pasteur mellett dolgozott, majd Bécsben lett előbb segédorvos, majd 30 évesen docens. 1902-ben a világon elsőként hajtott végre sikeres veseátültetést egy kutyán.

Márk Éva

1291. február 22-én utolsó Árpád-házi királyunk, III. Endre a gyulafehérvári országgyűlésen újra kiadta az előző év szeptemberében Óbudán királyi kettőspecséttel ellátott dekrétumot azzal a kiegészítéssel, hogy a szász vezető réteg - a gerébek - a magyar nemesekkel egy szintre emelkedtek. Az óbudai végzések egyéb, főleg a báróknak és a klérusnak kedvező rendelkezések mellett, semmisnek nyilvánították IV. (Kun) László összes törvényét.

1440. február 22-én született V. László, Habsburg Albert és Luxemburgi Erzsébet fia, az egyetlen Magyarországon született Habsburg-házi magyar király. Utószülött Lászlónak is nevezték, mert négy hónappal Albert király halála után jött a világra. Anyja, Zsigmond király és Cillei Borbála leánya udvarhölgyével, Kottaner Jánosnéval ellopatta a koronát, mellyel aztán királlyá koronáztatta csecsemő fiát, majd Frigyes császár gyámságára bízta. A gyermekkirály visszaszerzése a rendeknek, a koronáé Mátyás királynak okozott sok gondot a későbbiekben. V. László neve leginkább Hunyadi László kivégeztetése kapcsán maradt fenn, egyéb említésre méltót nem cselekedett, hisz még alig múlt 17 éves, amikor Prágában meghalt. Beszéltek mérgezésről, bubópestisről, de valószínűbb, hogy gyors lefolyású leukémia végzett vele.

1535. február 22-én született Bornemisza Péter író, költő, evangélikus lelkész. Harcos reformátor volt, amiért többször börtönbe vetették, de mindig megszökött. Sárváron mecénásra talált Nádasdy Tamás személyében, így jutott külföldi egyetemekre. Az ország elhagyása fölötti bánatában írta versét, a magyar nyelvű világi líra első remekét, a Búcsúéneket (Siralmas énnéköm tetüled megválnom, Áldott Magyarország...). A teljes verset megtalálják honlapunk "Idézetek, versek" menüjében. Érdemes elolvasni! Szophoklészt átdolgozva megírta remekművét, a Magyar Elektrát. Balassi Bálint nevelője, majd barátja volt. 49 évet élt.

Márk Éva

1277. február 21-én erdélyi szászok megtámadták és felégették a tatárdúlás után újjáépült gyulafehérvári székesegyházat. Az akciót apja kivégzése miatti bosszúból Alardus fia János vezette Péter erdélyi püspök ellen.

1522. február 21-én a volt szegedi főbíró, Tóth Mihály hajdúival lerohanta a török által megszállt Szegedet. 1543-ban, amikor a város török kézre került, a puszta életét mentve üres kézzel menekült Debrecenbe, ahol a hajdúk kapitányukká választották. Ágyúik nem lévén a várba visszahúzódó törököt nem tudták támadni, így némi várakozás után az 5-6000 fős sereg a lakosság kifosztásába és a reformátusok elűzésébe fogott.Néhány nap múlva a törökök visszafoglalták a várost és többszáz hajdút lemészároltak, akiket a kirabolt városlakók sem voltak hajlandók elbújtatni.

1711. február 21-én II. Rákóczi Ferenc elhagyta Magyarországot. Előbb Lengyelországba ment, ahol felajánlották neki a koronát, de nem fogadta el. Innen Angliába, majd Franciaországba ment, ahol nagy kegyben állt, ez azonban a Napkirály halálával megszűnt. Török meghívásra - akik szerették volna a Habsburgok ellen felhasználni - 1717. végén Gallipoliba érkezett. A török kísérletek sikertelensége miatt a fejedelem esélyei egyre csökkentek. A szultán Rodostóban tisztes életet biztosított neki. Halála után szívét a francia Yerres városának templomi temetőkertjében helyezték el, fölötte a következő felirattal:

  "E kolostor temetőjében nyugszik a szent életű II. Rákóczi Ferencnek, Isten kegyelméből a szent római birodalom hercegének, Erdély fejedelmének, a magyar királyság részei urának, s a székelyek grófjának szent szíve, ki az isteni gondviselés csodálatos rendeléséből az élet különféle viszontagságain keresztül vezéreltetve, elnyugodott az Úrban, a Boszporusz melletti Rodostóban, a világ üdvének 1735. évében, április hó 8. napján, életének 59. esztendejében:"

Testét végakaratának megfelelően Mikes Kelemen Zrínyi Ilona mellé temettette. Hamvait 1906-ban Kassán helyezték végső nyugalomra.

Márk Éva