1790. február 20-án elhunyt II. József osztrák császár és magyar király. A Délvidéken tartózkodva szerzett halálos betegséget. Január 26-án még megírta
végrendeletét. A történetírás által csak "nevezetes tollvonásnak" nevezett tettével - három kivételével - minden korábbi intézkedését visszavonta.  Érvényben hagyta viszont a jobbágyok szabad költözködési jogát biztosító, a vallásgyakorlást lehetővé tevő türelmi, valamint a katolikus alsópapság anyagi helyzetét szabályozó rendeleteit. Végrendeletét így zárta: "Szívemből kívánom, hogy Magyarország ez intézkedés annyit nyerjen boldogságban és jó rendben, amennyit neki minden tárgyban rendeleteim által akartam megszerezni" . Ezután még egy hónapig harcolt a gyilkos kórral, mígnem február 20-án meghalt.

1796. február 20-án született Baján Mészáros Lázár honvéd altábornagy, az első felelős magyar kormány hadügyminisztere, akadémikus. 1813-tól szolgált a császári hadseregben, de élénk kapcsolatban állt a reformellenzék fő képviselőivel. 1837-ben az ő javaslatára szerelték fel a pesti gőzmalmot az akkor csúcstechnológiát jelentő gőzhengerekkel. Tudományos értekezései alapján 1844-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagjává választották, emellett a Kossuth-féle Pesti Hírlapnak is előfizetője és levelezője volt.

Az első felelős magyar kormány miniszterelnökének figyelmét Mészárosra Kossuth hívta fel. Batthyány úgy nevezte ki hadügyminiszterré, hogy Mészáros nem is tudott róla. Csak az újságból szerzett tudomást a jelöléséről, hiszen nem is tartózkodott Magyarországon. Posztját csak májusban foglalta el.

Hivatalba lépése pillanatától nagy nehézségekkel kellett szembenéznie: a császári érzelmű tisztek nem engedelmeskedtek parancsainak, ráadásul, ahogy fokozódtak az ellentétek az uralkodó és a nemzet között, egyre nehezebben tudta összeegyeztetni hazafias meggyőződését és a dinasztia iránti lojalitását.

1848. október 1-jétől tagja volt a Honvédelmi Bizottmánynak, de újra és újra beadta lemondását, de azt sokáig nem fogadták el. Az időközben altábornaggyá előlépett Mészáros a Függetlenségi Nyilatkozat után már nem lett miniszter. A harcmezőn nem aratott sikereket, amikor 1849 júliusában a honvédsereg főparancsnokává nevezték ki, a Görgeyhez ragaszkodó sereg ellenállása miatt a posztot nem foglalta el. A szabadságharc végső szakaszában Dembinski vezérkari főnöke volt, a bukás után Kossuthtal együtt ment emigrációba.

Törökországból Angliába, Franciaországba, Jersey szigetére, majd Amerikába vetette a sors, ahol házitanítóként kereste kenyerét. 1858-ban ismét Angliába
utazott, itt érte a halál 1858. november 6-án. Emigrációban írott Emlékiratai a forradalom és szabadságharc történetének becses forrásai.

1844. február 20-án született meg Munkácson Lieb Mihály, a későbbi Munkácsy Mihály.

 A magyar festészet egyik legnagyobb alakja izgalmakban, kalandokban és művészi sikerekben bővelkedő élet élt. Képei a világ számos múzeumában megtalálhatók. A Debreceni Déri Múzeumban látható három monumentális képe az Ecce Homo, a Krisztus Pilátus előtt, és a Golgota. Életéről Dallos Sándor írt kétkötetes művet A nap szerelmese és Az arany ecset címmel.

1886. február 20-án Clevelandben megalakult a Verhovay Segély Egylet (Verhovay Fraternal Insurance Association). Huszonnyolc bányász összefogásával, 17,25 $ alaptőkével alapították. Ez az egylet lett az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt magyarok első betegsegélyező egylete.

1887. február 20-án az Osztrák - Magyar Monarchia, Németország és Olaszország megújította az 1882. május 20-án kötött hármas szövetséget. A szerződéshez kapcsolódó olasz - osztrák külön megállapodás értelmében a Monarchia kötelezettséget vállalt, hogy a balkáni status quo-t csak Olaszországgal egyetértésben változtatja meg.

Topor István

1861. február 19-én II. Sándor orosz cár trónra lépése évfordulóján aláírta a jobbágyfelszabadítást elrendelő manifesztumot. Kihirdetésére azonban csak három héttel később került sor, mégpedig azért, mert úgy vélték, hogy a böjti időszakban kevésbé kell tartani a paraszti megmozdulásoktól. A rendelet értelmében minden templomban felolvasták a törvényt.

A törvény által 22 millió földesúri függésben tartott jobbágy nyerte vissza szabadságát megváltás nélkül. személyi szabadságot nyert. 1858-as adat szerint ez Oroszország összlakosságának 1/3-a.  A jobbágy portáját a a földbirtokossal történő kölcsönös megállapodás alapján válthatta meg. Ugyanakkor a földesúrtól megváltott föld nem a paraszt magántulajdonát képezte, hanem az obscsina (faluközösség) tulajdona lett.

A törvény két éves átmeneti időt szabott arra, hogy az ún. szabályzati iratokat elkészítsék, ezekben rögzítették ugyanis a konkrét teendőket. Ez alatt a két év alatt a jobbágynak továbbra is teljesítenie kellett addigi szolgáltatásait, mintha ki sem adták volna a törvényt. Ezt a parasztok nagyon nehezen értették meg, s az egész jobbágyfelszabadításban sokan politikai mesterkedést véltek felfedezni. Két év letelte után köthették csak meg a jobbágyok a szerződéseket a földesuraikkal.

1906. február 19-én Nyiri Sándor vezérőrnagy, mint a fehérvári honvédkerület parancsnoka teljhatalmú királyi biztosként az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság mintegy záró aktusaként karhatalommal feloszlatta a magyar országgyűlést. Az országgyűlés épületét katonák szálták meg.Később a bécsi 25. gyaloghadosztály parancsnoka, 1910-től a magyar királyi testőrség testőrfőhadnagya és házparancsnoka lett, utóbbi tisztségét haláláig betöltötte.

1910. február 19-én Nemzeti Társaskör és a gróf Andrássy Gyula által föloszlatott Alkotmánypárt tagjaiból megalakult a Nemzeti Munkapárt, amely kormánypártként 1918. október 31-ig létezett. A párt az 1867-es kiegyezés híveit egyesítette gróf Tisza István vezetésével. Céljuk a dualizmus megtartása, külső és belső megerősítése.Tömegbázisát a nagy- és középbirtokosok, a tőkések, az állami és vármegyei tisztviselők adták. Amikor I. Ferenc József 1910 januárjában Khuen-Héderváry Károlyt nevezte ki miniszterelnökké, a hatalomba segítette Tisza István híveit, akik a kormány támogatására létrehozták a Nemzeti Munkapártot.

Márk Éva

1386. február 18-án a legenda szerint Habsburg Vilmos titokban, szökve hagyta el Krakkót, mivel a lengyel rendek hallani sem akartak a gyermekkorukban kötött formális házasságról kis királynőjükkel, Nagy Lajos királyunk leányával, Jadwigával (magyar nevén Hedviggel). A korszakról és Szent Hedvigről bővebben: https://korok.webnode.hu/products/az-utolso-anjouk-magyarorszagon-/ 
1516. február 18-án született I. Mária angol királynő, VIII. Henrik és Aragóniai Katalin öt gyermeke közül az egyetlen, aki megérte a felnőttkort. Amikor Henrik eltaszította Katalint, lányát fattyúnak nyilvánították. Ugyanekkor szakított a király a katolikus egyházzal. Öccse, VI. Edvárd halála után Mária került a trónra, s kegyetlen bosszút állt mindenkin, akit felelősnek tartott korábbi mellőzöttségéért, és megkezdte Anglia erőszakos rekatolizációját. Engesztelhetetlen gyűlöletet érzett minden más hitű iránt, hitte, hogy az egyetlen igaz vallás a római katolikus. A protestánsok hitük megtagadása vagy a kínhalál között választhattak, a terrornak többezer áldozata volt. Gyermektelenül halt meg 42 évesen abban a keserű tudatban, hogy hiába küzdött az egyetlen igaz hitért, mert a trónon féltestvére, a protestáns Erzsébet követi, akinek uralma alatt ismét az anglikán egyház került hatalomra.
1703. február 18-án halt meg a magyar történelem talán legismertebb hősnője Zrínyi Ilona, Zrínyi Péter és Frangepán Katalin leánya, I. Rákóczi Ferenc majd Thököly Imre felesége, II. Rákóczi Ferenc édesanyja.

Életéről bővebben itt: https://korok.webnode.hu/products/feher-liliom-fekete-gyaszban-zrinyi-ilona1/
1853. február 18-án kísérelt meg merényletet Ferenc József császár és király ellen Libényi József. Kihallgatásakor elmondta, hogy katonai szabóként tanúja volt Aradon a tábornokok kivégzésének, és elhatározta, hogy bosszút áll az uralkodón.

A haditörvényszék kötél általi halálra ítélte, s pár nap múlva kivégezték.
Márk Éva