Az újkor
Topor István: Mét micva. Zsidó gyászszokások Bródy Sándor Rembrandt halála, a halál Isten csókja című novellájában
Bródy Sándor olaszországi emigrációjának első évében (1920-ban) Padovában kezdte írni a Rembrandt-ciklus novelláit, és hazatérését követően szanatóriumi és kórházi szobák magányában fejezte be.
A Rembrandt-téma régóta izgatta már....
Sásdi Tamás: A kiegyezés, a dualista rendszer kiépülése
A kiegyezési törekvések erősödése
Az 1860-as évek első felében sok jel utalt arra, hogy a magyar politikai vezető réteg nem a nemzetiségekkel való megegyezés és a társadalmi reformok továbbfejlesztése révén akarja megtalálni az önkényuralom és saját passzív ellenállása közös válságából a...
Sásdi Tamás: Magyarország kultúrája a hosszú 19. század első felében (1790-1849)
A művelődés általános helyzete a korszak folyamán
A magyar társadalom műveltsége nagyjából az ország helyzetének megfelelő helyet foglalt el a korabeli Európában. Elmaradásban volt Nyugat-Európához és az örökös tartományokhoz képest is. A korszak egészében jelentős előrelépések...
Topor István: A Bocskai-felkelés és a tizenöt éves háború vége
A kezdet
A tizenöt éves háború az 1600-as évek elejére teljesen kimerítette a Habsburgokat. A külföldről érkező segélyek egyre apadtak. A birodalom pénzügyeiért felelős Hofkammer a magyar nemesség szempontjából végzetes lépésre szánta magát. A kincstári jövedelemforrások...
Topor István: A tizenöt éves háború (1591 – 1606) története a Bocskai-szabadságharc kezdetéig
Bevezetés
A magyar történetírás két elnevezéssel is megkülönbözteti ezt az időszakot a többi magyarországi oszmán háborútól. A „tizenöt éves háború” megnevezés azt a szemléletet tükrözi, amely a háború eseményeihez kapcsolja az 1591-es Hasszán-féle horvátországi-szlavóniai török...
Sásdi Tamás: Forradalom és szabadságharc 1848-1849-ben Magyarországon
A forradalom kitörése
A februári párizsi forradalom híre március 1-én ért Bécsbe és Pozsonyba. Március 3-án az alsótábla kerületi ülésén Kossuth új feliratot javasolt, amelyet történelmi jelentőségű beszéddel indokolt. Felszólalásában javasolta a jobbágyfelszabadítást,...
Sásdi Tamás: A reformkor (vázlatos áttekintés)
Miért nevezzük reformkornak a korszakot?
Reformkornak nevezzük Magyarország történetének 1830-48 közé eső időszakát, ahol a polgári-nemzeti átalakuláshoz vezető, új politikai mozgalmak kibontakoztak, megfogalmazták teendőiket, előkészítették a változást, s amelyet a forradalom zárt le...
Sásdi Tamás: Kultúra a dualizmuskori Magyarországon
A művelődés általános helyzete a korszak folyamán
Az állami kultúrpolitika liberális elveken nyugodott, a hatalom beavatkozása közvetett úton érvényesült, de bizonyos eszmények és értékvilág (nacionalizmus, historizmus) a hatalom részéről érezhetően nagyobb támogatást élvezett. Bár a...
Sásdi Tamás: Magyarország története 1790-1825
Magyarország története 1790-1825
A jozefinizmus öröksége
II. József halála után az örökös tartományokban a rendek tiltakozása ellenére sem következtek be alapvető változások, a jogrend további fejlődése szervesen építkezett az ekkor életbe léptetett vagy útjukra indított...
Sásdi Tamás: A dualizmus válságos időszaka
A dualizmus válságjelei
Tisza Kálmán távozása után senki nem akadt, aki a kormányzat belső nyugalmát hosszabb távon biztosíthatta volna. Ez elsősorban az idők sajátosságaiból következett. Új feszültségek keletkeztek, amelyek kiterjedtek a két állam közjogi viszonyára, a hatalmi elit...
Tételek: 1 - 10 ból 22