Arisztotelész Rétorikájából való a következő idézet, amelyet aktualitása miatt szeretnék közreadni.
"Az újgazdagok és a régi gazdagok jelleme abban különbözik, hogy az újgazdagokban valamennyi hiba fokozottabb mértékben és rosszabb formában van meg. Újgazdagnak lenni ugyanis annyit tesz, mint a gazdagságban járatlannak lenni."
A mai magyar társadalom legnagyobb gondjai között szerepel az oktatás, és azon belül a középiskolai oktatás kérdése. Akinek van gyermeke vagy maga is az oktatásban dolgozik, érzi a saját bőrén ennek minden problémáját. Ne gondoljuk, hogy csak most van így. 110 évvel ezelőtt, Ady így írt az akkori helyzetről a Budapesti Naplóban: "...Sok bajunknak, vergődésünknek, nyomorúságunknak vajon nem az az oka, hogy a magyar iskola rosszul nevel? A kultúrtársadalmak egyre szédületesebb röpülésű versenyében helyet kaphat-e mai minőségű értelmiségével a magyar társadalom? Életre, igazi életre, a komplikált, a nehéz életre nevel-e a mai magyar iskola s mindenek fölött a középiskola? Könnyelmű vád az, hogy nálunk az iskola által a lélekölés és az emberbutítás monstremunkája folyik?..."
Ugye ismerős? Mintha megállt volna az idő!!!!
Topor István
Siralmas énnéköm tetűled megváltom,
Áldott Magyarország, tőled eltávoznom;
Valljon s mikor leszön jó Budában lakásom!
Az Fölföldet bírják az kevély nímötök,
Szerémségöt bírják az fene törökök.
Valljon s mikor leszön jó Budában lakásom!
Engömet kergetnek az kevély némötök,
Engöm környülvettek az pogán törökök.
Valljon s mikor leszön jó Budában lakásom!
Engöm eluntattak az magyari urak,
Kiízték közőlök az egy igaz Istent.
Valljon s mikor leszön jó Budában lakásom!
Legyön Isten hozzád, áldott Magyarország,
Mert nincsen tebenned semmi nagy uraság.
Valljon s mikor leszön jó Budában lakásom!
Ez éneköt szörzék jó Husztnak várában,
Bornemisza Pétör az ő víg kedvében,
Valljon s mikor leszön jó Budában lakásom!
Közzétette: Márk Éva
"Csak az képes belátásból lemondani a hatalomról, aki jószerével mindig tudta becsülettel, hogy sosem is birtokolta azt, csupán gyakorolhatta."
"Bevált manipulációs eszköz: a következmények szférájában keresni és megtalálni az okokat. Így sikkad és ködösítődik el mindennemű politikai felelősség."
Mészöly Miklós gondolatait Márk Éva tolmácsolta
"Óhajtom, hogy a kézművesek nagy jelentőségű osztályának értelme akként és oly irányba fejlesztessék, miszerint önmaguktól oda legyen irányulva legfőbb óhajtásuk, hogy a hazában a nemzetiségek, a külön nyelvű népfajok fokonként egy tömör nemzetté olvadjanak, erősödjenek, s ennél fogva magyar hazánk nagy állammá, hatalmas királysággá váljék...". mondta Táncsics Mihály, az Általános Munkásegylet elnökeként.
A gondolatot Márk Éva osztotta meg.
"Tudom, hogy nem vagyok biztonságban ott, ahol a vallás és az állam, az ideológia és a rendőrség egyesülni hajlamos, ott, ahol a helyi hülyeségnek sikerül elérnie, hogy őfelsége egyben őszentsége is legyen."
"Hogy mit vesztettünk el a szabadsággal, hogy milyen az, amikor megmukkanásunkért kirúgnak, azt csak utólag tudja a magyarok többsége felfogni."
Konrád György gondolatait Márk Éva ajánlja továbbgondolásra
Kányádi Sándor: Nyergestető
A néhai jó öreg Gaál Mózesre,
gyermekkorom regélőjére is emlékezve
Csíkországban, hol az erdők
zöldebbek talán, mint máshol,
ahol ezüst hangú rigók
énekelnek a nagy fákon,
s hol a fenyők olyan mélyen
kapaszkodnak a vén földbe,
kitépni vihar sem tudja
másképpen, csak kettétörve,
van ott a sok nagy hegy között
egy szelíden, szépen hajló,
mint egy nyereg, kit viselne
mesebeli óriás ló.
Úgy is hívják: Nyergestető;
egyik kengyelvasa: Kászon,
a másik meg, az innenső,
itt csillogna Csíkkozmáson.
Nemcsak szép, de híres hely is,
fönn a tetőn a nyeregben
ott zöldellnek a fenyőfák
egész Csíkban a legszebben,
ott eresztik legmélyebbre
gyökerüket a vén törzsek,
nem mozdulnak a viharban,
inkább szálig kettétörnek.
Évszázados az az erdő,
áll azóta rendületlen,
szabadságharcosok vére
lüktet lenn a gyökerekben,
mert temető ez az erdő,
és kopjafa minden szál fa,
itt esett el Gál Sándornak
száznál is több katonája.
Véres harc volt, a patak is
vértől áradt azon reggel.
Támadt a cár és a császár
hatalmas nagy hadsereggel.
De a védők nem rettentek
- alig voltak, ha kétszázan -,
álltak, mint a fenyők, a harc
rettentő vad viharában.
Végül csellel, árulással
délre körülvették őket,
meg nem adta magát székely,
mint a szálfák, kettétörtek.
Elámult az ellenség is
ekkora bátorság láttán,
zászlót hajtva temette el
a hősöket a hegy hátán.
Úgy haltak meg a székelyek,
mind egy szálig, olyan bátran,
mint az a görög háromszáz
Termopüle szorosában.
Nem tud róluk a nagyvilág,
hőstettükről nem beszélnek,
hírük nem őrzi legenda,
dicsőítő harci ének,
csak a sírjukon nőtt fenyők,
fönn a tetőn, a nyeregben,
s azért zöldell az az erdő
egész Csíkban a legszebben.
Ajánlja: Márk Éva
„Három kincs van: a szeretet, az elégedettség, és az alázat. A szeretet
teszi az embert bátorrá, az elégedettség teszi az embert nagylelkűvé, az
alázat teszi az embert képessé arra, hogy uralkodjon.”
(Scientia Sacra)
Ajánlja: Topor István
„Ébredésünk megrázkódtatása a felismerés: lemaradtunk. Ki így, ki úgy.
S az elveszített, megragadhatatlan reális világokért kárpótlásul képzelt
irreális világokat építünk magunkban, magunknak – művészetben, politikában,
társadalomban, tudományban.”
(Hamvas Béla: A világválság)
A gondolatot ajánlja: Topor István
Baka István: Én itt vagyok
Kutattalak s nem leltem rád Uram
Most megpróbálom mégis kitalálni
Valaki vagy Te vagy csupán akármi
Sorvégre rímnek jól jöhetsz ugyan
De jobban élsz a vírusban s a rákban
Mint a tehozzád esdeklő imákban
S ha megtagadlak azzal adnék létet
Neked hát nem tagadlak s végre véged
Megszabadultam tőled mégis árvád
Vagyok Uram ki várva vár rád.
Közreadta: Márk Éva
310 éve, június 7-én íratta meg latin nyelvű manifesztumát Munkácson Ráday Pállal II. Rákóczi Ferenc, melyet a következő év elején küldött szét a hazai rendekhez és a külföldi hatalmakhoz, hogy okát adja a felkelésnek.
"Ismét kiújultak a jeles magyar nemzet sebei, a nemzet megsértett méltóságának annyiszor mostohán kezelt sebesülése, s most már az a veszély fenyeget, hogy tagjai lassú sorvadása közben végzetes uralma alatt az ausztriai uralkodóház az egészséges törzset is a végső, halálos pusztulásba dönti, és azt követeli, hogy karddal vágjuk ki.
Óh, kegyetlen, szabad népnek tűrhetetlen szolgaság. Az ország nagy része még most is széltében hangoztatja, hogy jobb volt a sorsa a hódító félhold alatt. Az meg okmányokkal bizonyítható, hogy az osztrákok évenkénti zsarolásai, az ottománoknak fél évszázad alatt teljesített szolgáltatásaitis bőségesen elérik. Nem bízhatunk azokban,akik saját okirataikat is annyiszor megsértették, ezért életünket, javainkat és utolsó csepp vérünket szabad akaratunkból, édes hazánknak, ami mindenkinek a legdrágább az osztrák iga alóli felszabadítására szenteljük."
Közre adta: Márk Éva
1894. június 7-én született Csinszka. Rá emlékezhetünk ezzel a gyönyörű verssel:
Ady Endre: Vallomás a szerelemről
Hetedhét országban
Nem találtam mását:
Szeretem szép, beteg,
Csengő kacagását,
De nagyon szeretem.
Szeretem, hogy elbújt
Erős, nagy voltomban,
Szeretem hibáit
Jóságánál jobban,
De nagyon szeretem.
Szeretem fölséges
Voltomat e nászban
S fényes biztonságom
Valakiben, másban,
De nagyon szeretem.
Közreadta: Márk Éva
"A fizikai világ törvényei nem ugyanolyanok, mint az értelmes lények törvényei, mert a fizika világában minden a törvények szerint történik, azonban az értelmes lények tévedhetnek, tetszésük szerint cselekszenek, tehát nem mindig követik ős-törvényeiket, sőt még azokat sem mindig, melyeket önmaguknak adnak."
Montesquieu: A törvények szelleméről; Első könyv I. A törvényekről általában
(Márk Éva)
"Szolgai nevelésre van szükség. A feltétlen engedelmesség feltételezi, hogy aki engedelmeskedik tudatlan legyen. De ugyanez áll arra is aki parancsol. A nevelés itt csupán arra szorítkozik, hogy félelmet oltson a szívekbe, az elmékbe pedig néhány egyszerű vallási elvet. Tudás, versengés, erény kizárva."
-Montesquieu: A törvények szelleméről; Harmadik könyv III. A nevelés az önkényuralmi kormányzatban-
(Márk Éva)
Halálának évfordulóján Kihűlt világ címé versének záróstrófájával emlékezünk a XX. századi magyar líra egyik legnagyobb alakjára, Pilinszky Jánosra.
"Kihűlt világ ez, senki földje!
S mint tetejébe hajitott
ócskavasak, holtan merednek
reményeink, a csillagok."
Ajánlja: Topor István
Ady Endre: Panama ás anarchia.
„Korrupt országokban a panamákon szokás legjobban felháborodni. Imádott hazánk pedig igen-igen korrupt ország. Ebből kifolyólag természetes, hogy itt minden ember fölháborodik, ha a másik ember is panamázik. Ne tessék ezt cinizmusnak venni. Ez a korrupció természetrajzának egyik erős, tapasztalati igazsága. A magyar társadalomban, mint minden fenékig romlott társadalomban privátim, kis körökben, bizalmas tereferék közt vidáman és szemérmetlenül szoktuk tárgyalni mindezt. Vezető státusférfiakról, előkelő politikusokról, társadalmi vezéremberekről, kedves, hízelgő elismeréssel szoktuk megállapítani, hogy nagy gazemberek. Ilyen bizalmas diskurzusok alkalmával, kaszinókban, kávéházakban, vendéglőkben, zsúrokon, redakciókban, folyosón tessék hallgatni előadásokat a magyar közéleti erkölcsről.
(…)
Szóval nemcsak egymást tartjuk korruptaknak, de azoknak, tartanak bennünket a külföldön is. Ez az igazság. No, és hogy a korrupcióban a hon atyái az atyamesterek, ez meg éppen nem új dolog…”
A teljes cikk a Nagyváradi Napló 1903. július 30-ai számában jelent meg.
Ady közéleti publicisztikáját ajánlom minden kedves olvasónk figyelmébe. Döbbenet! Mintha megállt volna az idő. Szinte ugyanazokkal a problémákkal kell szembenéznünk ma is, mint a 20. század fordulója tájékán Ady Endrének.
Topor István
Tanulj,ha meghalsz holnap, úgy is,
ha nem is jelen életednek.
A következő születéshez
letétbe rakott kincs tudásod.
A Halál Ura nem várja meg,
hogy befejezd bármi dolgodat.
Ha félben van csakugyan bármid,
még ma láss hozzá és fejezd be.
Sza-szkja Pandita
Ajánló: Márk Éva
Hamvas Béla megállapításán mindannyiunknak érdemes lenne elgondolkodnunk, különösen az utóbbi időkben történt események tükrében:
„A szocializmus utáni korszakot az jellemzi, hogy mindazt a komiszságot, amit a történet eddig produkált, sűrített formában valósítja meg.”
(Ugyanis)
Ajánlja: Topor István
"A bűntett annál nagyobb, minél bestiálisabb; és ha előre megfontolt szándékkal szándékból követik el; és ha a hallgatóságot inkább borzalommal, mint szánalommal tölti el."
A gondolatot Arisztotelész Retorikájából Márk Éva ajánlja figyelmükbe.
Fontenelle francia író (1657-1757) egy gondolatát ajánlom figyelmükbe.
"Nem könnyű meggyőzni az embereket arról, hogy szemük helyett az eszükkel nézzék a világot."
"A téveteg nép nem fogja fel, hogy milyen veszendő ez a mi legnagyobb közös kincsünk: a szabadság."
"Jelen alakjában nem szeretem a jobboldalt, nem szeretem a baloldalt, szeretném viszont a demokráciát."
Konrád György: Vendégkönyv
A gondolatok ajánlója: Márk Éva
"Egy színházban történt, hogy tűz ütött ki a kulisszák mögött. Kijött a mókamester, hogy ezt a publikummal közölje. Tréfának tartották és tapsolni kezdtek. A mókamester megismételte, az emberek még jobban hahotáztak. Azt hiszem, a világ is így fog elpusztulni, okos emberek nagy hahotája közepette, akik azt fogják hinni, hogy mindez csak vicc."
- Sören Kierkegaard -
A gondolat ajánlója Márk Éva
Mert az egész föld csak egy pontja a mindenségnek, s annak is micsoda kis zuga a te lakhelyed. S itt is hányan, micsoda emberek dicsőítenek téged? Szánd hát végre rá magad, hogy visszavonulj a saját kis területedre.
Marcus Aurelius Elmélkedései
A gondolat ajánlója Márk Éva
Számomra Trianon trauma volt; fél életen át kínlódtam vele. Már nem az. Az igazi trauma számomra nem az a Magyarország, amely elveszett - a történelmi - hanem az, amely megmaradt.
Márai Sándor: Napló (1946)
A gondolat ajánlója Márk Éva
Márai Sándor: Az igazságról és ami mögötte van
Szeresd, hirdesd és valld meg az igazságot, a kis és nagy igazságot, a köznapok és a
végzetes percek igazságait, mindig, bátran és félelem nélkül. De nem árt, ha közben
csendesen mosolyogsz is: magadon is, az igazságon is.
Mert az igazság állandó és változatlan, mint a természet nagy törvényei. De te, az
ember, aki hiszel az igazságban és megvallod azt, nem vagy állandó, sem változatlan.
Már az időjárás is megváltoztatja szándékaid, már a hóesés is eltérít az isteni parancs
által kijelölt útról, már egy nő is hatással tud lenni reád: ilyen változékony vagy. Mit
is remélhetsz önmagadtól?... Hirdesd az igazságot, de nem árt, ha néha mosolyogsz
közben.
A gondolatot ajánlja: Topor István
Márai Sándor: A világi méltóságról
"A világi méltóság aranyfüst és játékpénz; de az emberi méltóság valóság, színarany.
Miért játszol hamis pénzért, mikor Isten megtömte zsebed színarannyal?"
Márai Sándor: Jézusról és az egyedüllétről
"Minden ember, akit Isten szerepre jelölt ki, magányos. Jézus leszólt a keresztről anyjának, mint aki elutasít minden emberi együttérzést. A Szentírás legfélelmetesebb szava ez. És Jézus mondotta, hogy aki őt követi, elhagyja családját, elhagy mindenkit. A szerepre kijelölt ember nem követel kevesebbet önmagától és követőitől. Nem lehet megváltani a világot, s közben legjobb férjnek, fiúnak és atyának megmaradni, négy gyerekkel, hitvessel, kanárival és öregségi járulékkal. A szerep mindig teljes magányt, kietlen egyedüllétet, könyörtelen, csaknem embertelen magatratást követel. Minden ember, aki vállalja az emberek ügyét, kénytelen vállalni ezt a magányt és embertelenséget is. Aki ezt nem vállalja, kókler; még akkor is az, ha megfeszítik."
Weöres Sándor: Ifjak és vének szépsége
"Az ifjú arc, váltakozó vidám és szomorú tündéreivel: mozgalmas, szikrázó, örvénylő, csábító szépség.
Az öreg arc, szilárd formáival, a ráncok egyenletes hálozatával: nem csábító, önmagában-való, fenséges, nyugodt szépség.
A mai embert az érzékiség rángatja, csak a csábító-szépet ismeri s az öreg arc hatalmas szépségéhez kevésnek van szeme.
S többnyire el is rútítják ifjú arcukat, nemiségük plakátját formálják belőle; s elrútítják öreg arcukat is, mert a fiatalság nyomorúságus roncsát őrizgetik rajta."
A gondolatot ajánlja: Topor István
Kinek a gondolatai lennének hitelesebbek a diktatúráról mint az azáltal elhallgattatott, B-listázott, fizikai munkára majd kényszernyugdíjazásra ítélt filozófusnak, Hamvas Bélának. A Scientia Sacra című művéből egy újabb igazság:
„A válságnak egyetlen oka van, s ez az, hogy az ember primer realitásnak
tekinti azt a világot, amely nem az eredeti, hanem annak korrupt
alakja.”
Hamvas Béla: Scientia sacra II.
III. Uralom és hatalom
„Az őskorban a mérvadó szó és a tisztelet az érett emberé és a higgadt öregségé volt. Ez volt a példa. Most a fiatal, testileg erőteljes ember részesült előnyben, mert a szellemi higgadtságra és érettségre senkinek sem volt érzéke. A higgadtságot félretették, és helyébe a szenvedélyes mohóság lépett. A meggondolás megszűnt, és helyét a lázongó forradalmiság követte. A gondolatra már senki sem hallgatott, mert az eszménykép a forró vér lett. (…) A szemlélődő nyugalom után a cselekvés heve következett. A tett erejét kezdték csodálni. A közösség példaképe nem a világos értelmű, érdektelen öreg bölcs lett, hanem a tevékenységében égő harcos.
A tudást, a nyugalmat, az önmegtagadást, az erényt felváltotta a becsvágy és a dicsőség után való szomjúság. Azelőtt a magányos hallgatás volt az élet legmagasabb színvonala; ennek felelt meg (…): a szellemi fölény; ennek felelt meg (…) a szent koldus. Most minden a nyilvánosság felé kezdett tolongani: verseny, látvány, piaci vásár, színház: felület, történet lett az emberi lét.”
Weöres Sándor Az igazságról
A szavak különlévők és gyöngysor-szerűek, a dolgok összefüggőek és halom-szerűek. Ezért a szavak és dolgok csak súrolják egymást.
A gondolat összetett és kimondható, az igazság egyszerű és kimondhatatlan. Igazságot csak beszéd nélkül tudhatsz meg, tehát csak önmagadtól. Tedd alkalmassá lelkedet arra, hogy az igazságot tudhasd benne.
(Topor István)
Weöres Sándor Az erkölcs II.
Hiába vonakodsz a bűntől, ha az ál-erényt magadra bocsátod. (...) Az ál-erények mindegyike valamely igazi erényen élősködik, amellyel összeszokták téveszteni. A vallásosság élősdije a türelmetlen felekezetiség és kenetes ájtatoskodás, a hazafiságé az erőszakos sovinizmus, az emberszereteté a fontoskodó közéleti buzgalom, a tudományé az ál-tudományos kandiság, a művészeté a társadalmi sürgő-forgó művészkedés-műpártolás, a mindennapi szorgalomé a sárba-ragadó gürcölés, a jóságé a csepegős-szívű jótékonykodás és tolakodó vigasztalgatás, a szerelmi tisztességé a házastársra horgászó mohóság és mások szennyesében túrkálás, stb.
Az erény sosem erőszakos, ezzel szemben bármelyik ál-erény jelszava lehetne: "Amit én nem teszek,másnak sem szabad."
Az ál-erények fojtogatják a hitet, igazságot, erkölcsöt, tudást, szépséget; mindazt, ami az emberiség állandó kincse, megmérgezik, azáltal, hogy rájuk hivatkozva kötelezővé teszik saját töpörödöttségüket."
(Topor István)
Weöres Sándor Fekete trilógia III.
"Korunk találmánya a kötelező lelkesedés, a hatóságilag intézményesített forradalom és az elnyomók lázadása az elnyomottak ellen.
A mai uralmi rendszereket az jellemzi, hogy hazugságaikat nem is akarják feltétlenül elhitetni, csak feltétlenül elfogadtatni. Minden katonai fegyvernemnek azt kell énekelni magáról, hogy ő a legkülönb, anélkül, hogy bárki elhinné; minden állampolgárnak azt kell vallanai az államfőről, hogy bölcs, hős, jótevő, anélkül, hogy bárki elhinné; és így tovább.
Immár egy hihető hazugság is elérhetetlen magaslat. Gödörben vagyunk, lejjebb a béka ülepénél."
(Topor István)
Még mindig a tegnapi nap hatása alatt állva egy másik Weöres Sándor bölcsesség. Vajh, milyen jó lenne, ha tömegek fognák fel értelmét!
"Az országhoz
Amelyik nemzet fölényben akar lenni más nemzetek fölött: hóhérrá, vagy bohóccá válik.
Nemzetünk életét elmocsarasítják, kik nemzetünk valódi, vagy vélt erényeit hangoztatják s kíméletlen bírálatot tűrni nem akarnak.
Legnagyobb csapás, ami egy népet érhet, ha egyoldalú irányítással az ítélőképességét tönkreteszik. Az ilyen nép elzüllik és mennél vásáribb kalandor nyúl érte, annál könnyebben odadobja magát. Nincs az a kívülről jövő veszedelem, végigdúlás, évezredes elnyomás, mely ezzel fölérne."
(Topor István)
A sajtó mai vezető híre kapcsán a 20. századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakjának, a Hamvas Béla tanítvány Weöres Sándornak egy gondolatát szerteném megosztani az olvasókkal.
"A vezéremberről
Négyféle vezetőember lehet egy ország élén: Prokrusztész, Napóleon, Samu bácsi és Szolón.
Prokrusztész egy elgondolás híve, melybe nemzetét belekényszeríteni akarja, ha törik, ha szakad.
Napóleon szenvedélyes játékos és akár nyer, akár veszít, mindenképpen tékozol.
Samu bácsi úgy ül az uralkodói teremben, mint egy fűszerboltban, dekákkal és garasokkal ravaszkodik.
Szolón az isteni ihletre figyel, minden tette az örök mértékből ered és országa virul."
(Topor István)
Gabriel Garcia Marquez: Az öregségről
"... megnéztem magam a fényben úszó kirakat üvegében, és nem azt láttam benne, akinek éreztem magam, hanem egy jóval öregebb és rosszabbul öltözött embert... ...az első változások olyan lassan ütköznek ki, hogy alig vesz róluk tudomást az ember, továbbra is belülről látja magát, ahogyan addig, de mások kívülről észreveszik őket."
(Márk Éva)
Ady Endre: A politikáról
"A magyar politika pár év óta teljesen belemerült a reakcióba,s egészen a kiváltságosok osztályát szolgálja. A nép vándorol ki. Az adózás alatt nyög az egész ország. Az antiszemitizmus szításával majdnem egymillió hasznos magyar embert iparkodnak elidegeníteni a magyar fajtától... Közigazgatásunk, az állami életnek ez az esszenciája, mindene: példátlanul rossz. Szinte kevés reá az ázsiai jelző. Iskoláink nem tudnak embereket faragni, csak félembereket. ... Ha csak a jósors nem segít, ez az ország pár évtized alatt össze fog omlani." Ady Endre 1902-ben. Köszönet érte Kárpáti Lóránt Máténak!
(Márk Éva)
Cuczor Gergely: Riadó
1876. január 28-án halt meg a "haza bölcse", Deák Ferenc.
"Erősen hiszem, hogy a törvények alkotásánál mind a józan közvéleményre, mind a jövendő korra figyelmezni kell. A köztársaságnak fő célja a közboldogság, a törvényhozásnak fő kötelessége olyan törvényeket alkotni, melyek minden polgárt boldogítanak."
"Az embereket puszta eszköznek soha ne tekintsd, bármilyen alant álljanak is. Tiszteld mindenkiben az emberi méltóságot."
"Amit az erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják. De miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges."
(Márk Éva)
Január 24-én lenne 60 éves Csengey Dénes. Néhány gondolatával emlékezünk rá:
"... valódi, tartós nemzeti egység a célunk. Ez azonban nem épülhet urak és szolgák, birtokon belüliek és hazájuk birtokjogából kitagadottak szövetségére."
"Mert rend nem akkor van, amikor irányítható, hanem amikor szabad egy ország, egy nép, egy társadalom."
(Márk Éva)
Mészöly Miklós gondolataiból:
Csak az képes belátásból lemondani a hatalomról, aki jószerivel mindig tudta becsülettel, hogy sosem is birtokolta azt, csupán gyakorolhatta.
Bevált manipulálási eszköz: a következmények szférájában keresni és megtalálni az okokat. Így sikkad és ködösítődik el mindennemű politikai felelősség.
(Márk Éva)
|
|
