379. január 19-én Sirmiumban császárrá választották Theodosiust, aki 16 évig uralkodott. Neki sikerült utoljára egyesíteni a római birodalmat, s ő volt az is, aki halála előtt megosztotta a császárságot keleti és nyugati részre két fia, Honorius és Arcadius között. Ezzel a döntésével véglegessé vált a birodalom széttagoltsága.

  399. január 19-én született Szent Pulcheria a konstantinápolyi szenátus által Augusztává nyilvánított bizánci császárnő.  A tehetséges, művelt leány irányította két évvel fiatalabb öccsét, II. Teodóziuszt, ő szabta meg neveltetése irányát, s később feleséget is ő talált neki. Vakbuzgó keresztény volt, minden más vallást, különösen a nesztoriánusokat (Krisztus emberi mivoltát hirdetők), a pogányokat és a zsidókat üldözte. Templomokat építtetett, támogatta a rászorulókat, adományokkal segítette a nélkülözőket. Pár évre zárdába vonult, de öccse halálakor, hogy megakadályozza egy törtető eunuch császárrá választását, maga vette át a hatalmat, miután névleges házasságot kötött egy katonatiszttel. 453-ban halt meg, a római katolikus és az ortodox egyházak egyaránt szentként tisztelik.

1921. január 19-én született Mészöly Miklós Kossuth-díjas író, a Demokratikus Charta egyik szóvivője, 1990-től a Magyar Írók Szövetsége vezetőségi tagja. Születési neve Molnár volt, írói nevét 1948-ban vette föl. 1942-ben szerzett jogi diplomát. 1944-ben rövid frontszolgálat után megszökött, majd szovjet hadifogságba került. Hazatérve munkásként dolgozott, s közben írt. Műveit többszöt betiltották, gyakran előfordult, hogy semmilyen munkát nem kapott, Szinte mindent írt: mesét, verset, novellát, publicisztikát, esszét, regényt, tanulmányt, drámát. Felesége dr. Polcz Alaine író, tanatológus, aki 1991-ben létrehozta a Magyar Hospice Alapítványt.

Márk Éva

1270. január 18-án halt meg Árpád-házi Margit hercegnő, IV. Béla király és Laszkarisz Mária leánya, Szent Erzsébet unokahúga. A tatárok elől való menekülés közben született 1242-ben Dalmáciában, s szülei a túlélés reményében Istennek ajánlották. Hároméves korától domonkos nővérek nevelték Veszprémben. Életének alapszabálya volt: "Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni". Mélyen vallásos, önkínzó életet élt. Huszonnyolc évesen halt meg, valószínüleg a mértéktelen önsanyargatás következtében. 1943-ban avatták szentté.

1519. január 18-án született Krakkóban Izabella magyar királyné, I. (Jagello) Zsigmond lengyel király és Bona Sforza leánya. Négy nyelven beszélő, művelt, olvasott fiatal nő volt, amikor 1539-ben feleségül adták a nála 32 évvel idősebb I. (Szapolyai) János magyar királyhoz. Fiát, János Zsigmondot 1540-ben szülte, két héttel férje halála előtt. Hoszas küzdelmek árán1556-ban lett Erdély tényleges ura (fejedelemmé választott fia nevében), de csak három éve adatott. Kemény kezű, központosító hatalmat kiépítő uralkodó volt. 1559-ben váratlanul meghalt. A királyné életéről rövid írást olvashatnak itt: korok.webnode.hu/products/erdely-fejedelemasszonya-izabella-magyar-kiralyne1/

1907. január 18-án született Ferencsik János karmester. Édesapja 1915-ben esett el, édesanyja őt és öccsét hadiárva-segélyből nevelte. Gyermekkorától zenét tanult. Huszonhárom évesen állt zenekar élén először, s ő vezényelte Bartók és Pásztory Ditta búcsúhangversenyét 1940-ben. Dirigált Salzburgban, Kölnben, Bayreuthban, Bécsben, de a milánói Scalában is. Afrika kivételével az egész világot beutazta, s mindenütt népszerűsítette a magyar zenét. 1984-ben halt meg.

1945. január 18-án a visszavonuló németek felrobbantották az Erzsébet hidat. A világ első acélpilonos, mindmáig a legszebbnek tartott hídja (a régi képek alapján valóban rendkívül szép volt), a maga idejében műszaki szenzáció, mivel egyetlen, 290m hosszú nyílással ívelt át a Dunán, vagyis függőhíd volt. Helyére kábelhíd épült, melyet 1964. november 24-én avattak fel.

Márk Éva

  395. január 17-én halt meg I. Theodosius, a római birodalom utolsó egyeduralkodója. Halála előtt megosztotta a birodalmat két fia között, vagyis ezen a napon jött létre a Keletrómai-, és a Nyugatrómai Birodalom. Az utóbbi 476-ig állt fenn, a Keletrómai (bizánci) birodalom maradványa 1453-ban török uralom alá került.

1377. január 17-én XI. Gergely pápa Avignonból visszatért Rómába. Ő volt az utolsó Avignonban székelő pápa, neki sikerült a francia klérus nyomatékos tiltakozása ellenére visszavinni Rómába a pápai székhelyet. Halála után VI. Orbánt választották meg, de ő is megtagadta az Avignonba való visszatérést, mire a francia bíborosok ellenpápát választottak. Ettől kezdve negyven éven át két, sőt három pápa uralkodott, akik egymás híveit kölcsönösen kiátkozták. Az 1414. novemberére összehívott konstanzi zsinat Zsigmond császár és magyar király nyomására lemondatta az akkor regnáló három pápát, megválasztotta V. Mártont, s ezzel véget ért a nyugati egyházszakadás.

1994. január 17-én halt meg Cziffra György zongoraművész. 1921-ben született Budapesten. Csodagyerek volt és hihetetlen pályát futott be az angyalföldi nyomorból a világhírig. Hegedűművész édesapja tanította zongorázni, ötévesen lépett föl először egy cirkuszban, hogy pénzt keressen a családnak. Hiába volt zseniális virtuóz, cigány származása miatt nehezen fogadta be a művészvilág. Éjszakai bárokban játszott, hódolói mindenhova követték. Egy disszidálási kísérlet miatt 1950-ben kényszermunkára ítélték, a táborban követ hordattak vele. Három év múlva szabadult, s tönkretett kezével újra zongorázni kezdett, ismét a pesti éjszakában. 1956-ban, kihasználva a határ rövid nyitottságát, feleségével és fiával emigrált. Tíz nap múlva már Bécsben koncertezett, s azonnal berobbant a világ zenei életébe! Rendkívüli sikereket aratott, pénzéből létrehozta a Cziffra Alapítványt tehetséges fiatalok támogatására. 1993-ban megkapta a francia Becsületrend tiszti fokozatát, itthon pedig a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét.

Márk Éva