1573. január 28. Matija Gubec (Gubecz Máté) uradalmi tiszttartó vezetésével parasztlázadás tört ki Horvátországban. A zászlót bontó Gubecz Máté életéről kevés információ maradt meg. Felnőttkora kezdetén állt be katonának és lovasként számos párviadalban győzött. A felkelés rövid idő alatt nagy területekre terjedt ki, de Alapy Gáspár horvát bán seregei Stubicánál (Zágráb vármegye) mégis gyorsan leverték a felkelést. 1573. február 15-én Gubecet a zágrábi Márk-téren, Dózsa Györgyhöz hasonlóan, tüzes trónon megégették. Neve a nép körében sokáig tovább élt, alakja körül legendák keletkeztek, s a horvát nemzeti függetlenség egyik hősének tekintik még ma is.

1648. január 28. Az 1645. évi linzi béke értelmében hét felső-magyarországi vármegyét Erdélyhez csatoltak. A linzi béke I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és III. Ferdinánd császár követe között 1645-ben kötött béke volt. A szerződés értelmében a fejedelem kötelezte magát a franciákkal és svédekkel kötött szövetség felmondására, cserébe megkapta a követelt magyar vármegyéket (Abaúj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs és Szatmár). A béke biztosította a protestánsoknak k a szabad vallásgyakorlást és elkobzott templomaik visszaadását a királyi Magyarországon.

1704. január 28. Guthi István kuruc ezereskapitány székelyekből álló serege a Segesvár melletti Holdvilágnál vereséget szenvedett Jean-Charles Tige császári ezredestől. De Tige megfutamítván Guthi István ezereskapitány lovasságát, lemészárolt 1200 – főként udvarhelyszéki székelyekből álló – gyalog kurucot. Ez az esemény ihlette a vereségeken kesergő kuruc költemények egyik legszebb darabját a Brassai-kódexből ismert Magyarok siralmas éneke című költeményt. Az ének legrégibb lejegyzése a kódexből ismert, de ennél teljesebb, három versszakkal hosszabb szöveget tartalmaz a Bathó Mihály énekeskönyve.

1849. január 28-án a hadügyminisztérium utasította Perczel tábornokot, hogy hadtestével vonuljon vissza a Tisza bal partjára. Perczel ezen megsértődött és lemondott. Ugyanezen a napon Windischgrätz tábornagy megbízottja a Liptó vármegyei Rózsahegyen fölkereste Görgeyt és feltétel nélküli megadásra szólította fel. Erről Görgey így számolt be Életem és működésem Magyarországon 1848-1849-ben című visszaemlékezésében: „Elmondta [a küldönc] bizalmasan, hogy herceg Windisch-Grätz tábornagynak az a kívánsága, hogy én a feldunai hadtestet vigyem át őfőméltósága táborába – ebben a kívánságban egy percig sem kételkedtem –, és ha ezt teljesítem, akkor őhercegsége amnesztiát és a monarchián kívül gondtalan megélhetést biztosít számomra. Ebben sem kételkedtem egy cseppet sem, de – mihelyt a küldött elmondta a mondandóját – beszólítottam a szobába néhány törzstisztet, elmondtam nekik az iménti titkos beszélgetést, és átadtam a követnek váci kiáltványom egy kőnyomatú példányát: vigye meg ezt feleletül annak, aki küldte, azzal a megjegyzéssel, hogy ez a feldunai hadtest ultimátuma – s a parancsnokáé.”

Topor István

1163. január 27-én került trónra unokaöccse, III. István (II. Géza fia) ellenkirályaként IV. István, II. (Vak) Béla és Ilona szerb hercegnő harmadik fia. Élete állandó harc volt a magyar korona megszerzéséért, mert féktelen hatalomvágy fűtötte, annyira, hogy hűbérül ajánlotta az országot Bizáncnak, segítségükért cserébe. Mindössze öthónapi országlásra futotta erejéből. A törvényes királytól elszenvedett vereség után élve távozhatott Bizáncba, ahonnan még többször kísérelte meg visszaszerezni trónját, sikertelenül. 1165-ben korábbi hívei megmérgezték.

1142. január 27-én született Árpád-házi Szent Margit, a tatárdúlás elől menekülő királyi pár, IV. Béla és Laszkarisz Mária bizánci hercegnő leányaként a dalmáciai Klisszában. Fogadalmuknak megfelelően kisgyermekként apácák kezébe adták, szüleivel tehát nemigen lehetett személyes kapcsolata (bár ez nem volt szokatlan az uralkodói vagy főúri családokban). Apja domonkos zárdát építtete a Nyulak szigetén, itt élte le rövid életét a királyleány. Politikai megfontolásból többször is férjhez akarták adni; máskor soha, de ezekben az esetekben megtagadta az engedelmességet. Felnőtt fejjel, meggyőződésből tett fogadalmat, s úgy élt, hogy szentté avatási folyamata halála után azonnal megkezdődött. A perről tanúvallomások maradtak fenn, életéről, csodatetteiről fennmaradt írások közül az ún. "legrégibb legenda" 1271-75 között íródhatott. Az első magyar nyelvű Margit-legenda Ráskai Lea kódex-másoló apáca kézírásával maradt ránk.

1821. január 27-én született gróf Teleki Sándor, Liszt Ferenc és Petőfi barátja. Neves költőnk az ő koltói kastélyában töltötte mézesheteit Júliájával, ott íródott a Szeptember végén c. verse. Teleki Bem apó ezredese volt, emiatt az aradi várbörtönbe zárták, ahonnan szerencsésen megszökött, ezért csak távollétében tudták halálra ítélni. Franciaországi emigrációjában Victor Hugo és Alexandre Dumas barátja lett. 1859-ben Garibaldihoz csatlakozva megszervezte a magyar légiót, amelynek egy ideig parancsnoka volt. A kiegyezést követően amnesztiában részesült, és visszakapta elkobzott vagyonát. Hazatérve tagja lett a Kisfaludy Társaságnak és a Petőfi Társaságnak, valamint alapítója volt a Magyar Történelmi Társulatnak.

Márk Éva

1512. január 26-án érkezett meg Bakócz Tamás bíboros, esztergomi érsek Rómába, a II. Gyula pápa által összehívott ötödik lateráni zsinatra. A zsinat - részint II. Gyula halála miatt - eredménytelenül zárult.

1699. január 26-án Karlóca mellett aláírták a békeszerződést, mely lezárta a 150 éves török megszállást. A tanácskozók főleg Magyarország sorsáról döntöttek, magyar résztvevők nélkül, bár az 1681-es soproni országgyűlés törvénnyel kötelezte rá Lipót császárt, aki ezt is figyelmen kívül hagyta. Komoly tárgyalások folytak Thököly Imréről. A császár el akarta érni kiadatását, végül megegyeztek abban, hogy a török határtól távol jelölik ki jelölik ki lakhelyét.

1823. január 26-án halt meg Edward Jenner, a himlő elleni védőoltás felfedezője. A himlő gyógyulására tette föl életét. Egy babona nyomán indult el: eszerint aki elkapta a tehénhimlőt, az már nem betegszik meg. Ő adta találmányának a vakcina nevet a latin vacca - tehén szóból. Egy járvány miatt módszere gyorsan terjedt, a királyi család az elsők között oltatta be magát. Rendkívül népszerű volt, mégis élete végéig vidéki orvosként praktizált, abban a jóleső tudatban, hogy halálos betegségtől mentette meg az emberiséget.

Márk Éva