1849. augusztus 11-én  Kossuth Lajos lemondott kormányzóelnöki tisztségről. A hatalmat Görgey Artúr tábornokra ruházta.

Előzmények: az augusztus 9-én Temesvárnál elszenvedett vereség hatására Aradon Kossuth lemondott kormányzóelnöki tisztségéről. A haditanácsban elmondott beszédében így szólt Görgeyhez:

" A jelen körülmények között a nemzet életének megmentése s jövőjének biztosítása körül csak a hadsereg lévén képes sikeres lépéseket tenni: ezennel a miniszterek többségének indítványára is úgy magam, mint a minisztérium nevében kinyilatkoztatom, hogy a jelen kormány lelép, s addig, míg a nemzet hatósága szerint máskint netalán intézkedendnék, a nemzetgyűlés megbízásából eddig általunk gyakorlott polgári
és katonai legfőbb kormányzási hatalmat ezennel tábornok úrra ruházom.

Megvárom tábornok úrtól, s azért Isten, a nemzet és a história előtt felelőssé teszem, hogy ezen hatalmat
legjobb tehetsége szerint szegény hazánk nemzeti státuséletének megmentésére, javára s jövőjének biztosítására fordítandja.

Ezennel felhatalmazom önt ma este 8 órától kezdve, amikorra az igazságügyi miniszterhez kinyomatás s
kihirdetés végett megküldött s a nemzethez intézett nyilatkozatom, reménylem, meg fog jelenhetni, a kormányzati hatalom gyakorlatára.

Legyen ön híve a hazának, és Isten segítse önnek lépteit."

  1922. július 30-án született PÁLINKÁS (Pallavicini) ANTAL honvéd őrnagy, Pallavicini György őrgróf és Andrássy Borbála grófnő gyermekeként. A Ludovikán végzett fiatal tiszt a német megszállást követően csatlakozott a náciellenes mozgalomhoz. Letartóztatása elől szökve szovjet fogságba esett,ahonnan 1946. februárjában jöhetett haza. (György bátyját, aki szintén részt vett az antifasiszta mozgalomban a németek Dachauba hurcolták, amit szerencsésen túlélt, de a magyar hatóságok átadták az NKVD-nek, melynek következtében egy szibériai táborban életét veszítette.) Pallavicini Antal 1947-ben belépett a kommunista pártba. Katonatisztként szolgált, ' 51-ben arisztokrata nevét az egyszerű hangzású Pálinkásra változtatta. 1956.október 31-én rétsági ezredében menetoszlopot szervezett, amellyel parlamenti utasításra Budapestre kísérte a felsőpetényi Almássy kastélyból kiszabadított MINDSZENTY bíborost. Bár soha senki ellen nem használt fegyvert, hamarosan vádaskodó írások jelentek meg róla, és ' 56 karácsonyán letartóztatták. Amikor rövid időre szabadon engedték, szökés helyett munkába állt, garázsmesterként dolgozott. Újbóli letartóztatását követően előbb életfogytiglani börtönre, majd ügyészi fellebbezés után halálra ítélték. Kivégzésére 1957. december 10-én került sor, testét jeltelen sírba helyezték a hírhedt 301-es parcellában. A rendszerváltáskor rehabilitálták, sírhelyét azonosították és rendbe tették.

Márk Éva

 
  1867. júl. 28-án szentesítette a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság között létrejött államszövetség, az OSZTRÁK - MAGYAR MONARCHIA megszületéséről szóló törvényt FERENC JÓZSEF. A császár az aláírás előtt ragaszkodott megkoronázásához, ami a ' 48-as forradalom miatt elmaradt, ezért június 8-án őt és feleségét a Mátyás-templomban fejére helyezték a Szent Koronát. Ferenc Józsefnek a kiegyezéshez szükséges "engedékenységét" két súlyos katonai veresége váltotta ki: a solferinói és a königgrätzi csatavesztések következtében a Habsurg Birodalom közel került az összeomláshoz.

   A társadalom nehezen fogadta be az új helyzetet. Sokan - főleg Kossuth hívei - a forradalom elárulásának, a függetlenség feladásának tekintették, támogatói viszont  Haynau rémuralma és a Bach-rendszer után győzelemként értékelték. A perszonálunió ( több ország közös uralkodóval ) Magyarország csaknem teljes függetlenséget nyert ( kivéve a külügy és a hadügy).

  Márk Éva