Legújabb írásaink

Sásdi Tamás: Magyarország a második világháború idején

Magyarország a második világháborúban (1941-1945) Magyarország háborúba sodródása: Teleki Pál halála után a kormányzó Bárdossy Lászlót nevezte ki miniszterelnökké. Bárdossy kisnemesi-hivatalnoki családból származott. Jogász végzettsége mellett kitűnő nyelvtudása volt, így egyenes út vezetett a...

A holokauszt magyarországi emléknapja

Április 16-a a holokauszt magyarországi emléknapja. 1944. április 16-án kezdődött meg a magyarországi zsidók gettókba gyűjtése Kárpátalján.Írásunk az itt illetve más koncentrációs táborokban, munkaszolgálatban elpusztult emberekre, elsősorban a magyar zsidókra emlékezik.Pilinszky János írja...

Kiszely Tóth Anett: Malleus Maleficarum

Heinrich Kramer Institoris   Jacob SprengerMalleus MaleficarumA Boszorkánypöröly keletkezési körülményei és hatásaiaz utókorra.Szinte egyidős az emberiséggel az ismeretlentől való félelem. A tudomány térhódítása előtti időkben, amikor még nem szolgáltak megnyugtató magyarázattal a...

Kiszely Tóth Anett: Johanna, az „őrült”?

Kedves olvasó, egy híres család jeles tagját bemutató sorozattal készültem ezúttal. Főszereplője I. Ferdinánd német-római császár és magyar király családja, szülei szűkebb baráti köre. Ferdinánd király baráti kapcsolatot ápolt Guthi Országh Kristóffal, akinek birtoka volt, többek között Sirok,...

Kiszely Tóth Anett: Habsburgok - Egy dicső ház. Családi vállalkozás, amely 700 évig működött.

I.Rudolf király születésétől (1218) I. Károly császár lemondásáig (1918) pontosan 700 év telt el. Ebben az időszakban huszonnégy Habsburg- nemzedék követte egymást, és közülük kereken négyszázan élték meg a felnőtt kort. Öt uralkodó herceg, négy király és egy királynő a dinasztia ausztriai fő...

Sásdi Tamás: Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc

Nemzetközi előzmények: Sztálin halála után a hidegháborús felek kapcsolatában bizonyos fokú enyhülés következett be, de mellette a szovjet blokkon belül kisebb munkásfelkelések törtek ki az NDK-ban (kelet-berlini munkásfelkelés) és Csehszlovákiában, amelyet gyorsan levertek. A két tömb...

Könyvajánló - Romsics Ignác: Bethlen István

A Horthy-korszak egyik legmeghatározóbb politikusának életrajza sokkal több egy szimpla biográfiánál. A szerző Bethlen életének bemutatása mellett részletes korrajzot is ad azokról az időkről, melyekben a címszereplő élt. A könyv legnagyobb része természetesen Bethlen miniszterelnökségéről szól, de...

Könyvajánló - Buzinkay Géza: A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig

A szerző írt már pár monográfiát e témában, azonban ez a könyv az eddigi legteljesebb magyar sajtótörténet. A téma tárgyalását a Rákóczi-szabadságharcnál kezdi megemlítve a Mercurius Hungaricust és a rendszerváltozás környéke a végpont. Nagyobb hangsúlyt a 19. századi sajtó bemutatására helyezi,...

Könyvajánló - Nyáry Krisztián: Festői szerelmek

A szerző jelen kötetével sem okozott csalódást, sőt egy kisebb érdekességre hívta fel a figyelmemet. Visszatért ugyan ahhoz a témájához, amellyel sikeres lett, mégis sokkal többet alkotott egy szerelemről szóló kötetnél. Az előszóban ő maga szögezi le, hogy a festők életét nem nagyon ismerhetjük...

Könyvajánló: Csatári Bence - Poós Zoltán: Azok a régi csibészek. Párbeszéd a rock and rollról

Különös kötettel van dolgunk, amelynek lapjain interjúkat olvashatunk a Kádár-korszak könnyűzenéjének oszlopos tagjaival. Mondhatni folytatása az Ész a fontos, nem a haj című kötetnek, mégis más. A szerzők itt monográfia helyett megszólaltatják a korszak néhány képviselőjét, mégis egy olyan képet...

Topor István: A magyar királyi debreceni 2. honvéd huszárezred rövid története I. rész

A kiegyezést követően I. Ferenc József 1868. december 5-én szentesítette a magyar királyi a honvédségről alkotott XLI. törvényt, az ún. véderőtörvényt. E törvénycikk rendelkezett a királyi honvédség szervezeti felépítéséről. Ennek értelmében a magyar királyi honvédséget 82 gyalogoszászlóalj és 32...

Könyvajánló: Rainer M. János: Az 1956-os magyar forradalom

  Egy rövidke, de annál tartalmasabb összefoglaló a 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb fejezetéről, amely a forradalom kitörésének 60. évfordulójára jelent meg. A témát több szemszögből járja körbe, magát az eseménytörténetet pár oldalban bemutatja az előzményekkel együtt. A...

Sásdi Tamás: Kultúra a Horthy-korszakban III. rész

Könyvkultúra Olvasási szokások a korszak folyamán: A két világháború közötti Magyarországon bővült az irodalom iránt érdeklődők köre. A dualizmus korában szinte csak a vagyonos rétegek olvastak szépirodalmat, a Horthy-korszakban már a kispolgárság és a szervezett munkások is kezükbe vettek ilyen...

Topor István: Hatvan évvel ezelőtt vette kezdetét a szovjetek agressziója a magyar szabadság vérbefojtására

1956. november 4-én hajnali negyed ötkor megindul a "Forgószél" hadművelet, a szovjet csapatok általánostámadása a magyar forradalom letörésére. . A mintegy 60 ezer fős szovjet haderő a "Mennydörgés-444" ("Grom-444") jelszóra kezdte meg hadműveleteit. A Különleges Hadtest, és a 8. gépesített...

A Reformáció Napja

Október 31-e a Reformáció Napja több protestáns országban annak emlékére, hogy 1517-ben ezen a napon szögezte ki Wittenbergben a vártemplom kapujára Luther Márton (Martin Luther) Ágoston-rendi szerzetes kiszögezte 95 pontból álló vitairatát "A búcsú erejének magyarázatához" címmel. Ebben...

Tételek: 1 - 15 ból 197
1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>

Évfordulók

A hét történelmi eseménye (június 13 - 19.)

2016.06.13 17:35

1989. június 16-án a Hősök terén újra felravatalozták, majd eltemették Nagy Imre volt kormányfőt, Maléter Pál egykori honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót, valamint az 1958 áprilisában kivégzett Szilágyi Józsefet, Nagy Imre titkárságvezetőjét és az 1957 végén a börtönben meghalt Losonczy Gézát, a Nagy Imre-kormány államminiszterét.

Az öt koporsó mellett álló hatodik, üres koporsó a forradalom és szabadságharc minden mártírját és hősi halottját jelképezte. A ravatal mellett az áldozatok hozzátartozói, családtagjai, az egykori rabtársak foglaltak helyet, a díszőrséget a Történelmi Igazságtétel Bizottság, a Politikai Foglyok Szövetsége és más szervezetek
képviselői adták. A szertartáson mintegy 250 ezer ember vett részt, az eseményeket élőben közvetítette a rádió és a televízió. Göncz Árpád, mint egykori 56-os megnyitó szavait követően Vásárhelyi Miklós a Nagy Imre-csoport tagjai, Mécs Imre az 56-os forradalmi ifjúság képviseletében, Rácz Sándor, minta Nagybudapesti Központi Munkástanács egykori elnöke, Zimányi Tibor három rendszer börtöneinek ismerőjeként, Király Béla az emigráció és a fegyveresek nevében, Orbán Viktor pedig az új generációs ifjúság nevében mondott beszédet.

A szertartást követően az áldozatok koporsóit a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában helyezték örök nyugalomra. A temetőben a koszorúk elhelyezése után felolvasták a kivégzettek névsorát, az egyházi szertartást kérő hozzátartozók kívánságára a különböző felekezetek papjai szentelték meg a sírokat a kopjafák tövében. A síroknál a család által felkért személy mondott búcsúbeszédet: Nagy Imrét Méray Tibor író és Kopácsi Sándor, Budapest egykori rendőrfőkapitánya búcsúztatta. Végül a különböző felekezetek papjai ökumenikus imát mondtak és megáldották a 301-es parcellát.

Forrás:

https://www.mult-kor.hu/20110616_nagy_imre_es_martirtarsainak_ujratemetese?pIdx=2


A hét történelmi eseménye (május 23 - 28.)

2016.05.23 19:17

1571. május 25-én a gyulafehérvári országgyűlés fejedelemmé választotta somlyai Báthori Istvánt,
akit 1575. december 14-én lengyel királlyá választották, majd 1576. május 1-jén Krakkóban a waweli székesegyházban meg is koronázták. Bővebben honlapunk Dinasztiák, uralkodók menüjében Márk Éva írásából többet is megtudhatnak az érdeklődők.

korok.webnode.hu/products/bathory-istvan-es-bathory-zsigmond/


A hét történelmi eseménye (május16. - 22.)

2016.05.20 08:32

   1712. május 20-án koronázták magyar királlyá III. (Habsburg) KÁROLYT Pozsonyban. Másnap, 21-én adta ki KORONÁZÁSI HITLEVELÉT, mely szerint az ország törvényeit betartja és betartatja; a szent Koronát Magyarországon őrizteti; az ország töröktől visszafoglalt és még visszafoglalandó részeit a magyar koronához csatolja; a Habsburg-ház férfiágának kihalása esetén a királyválasztás joga visszaszáll a nemzetre; minden utóda köteles koronázásakor hitlevelet kiadni. III. Károly, aki uralkodása kezdetén még így írt: "Meg kell mutatni a magyaroknak, hogy teljes igazságossággal és szeretettel kívánjuk kormányozni őket" később egyre több korlátozó intézkedést hozott, a központi akarat érvényesítése érdekében. A harcok során megüresedett területekre - Dél-Dunántúl, Bánság, Erdély, Felvidék, stb. - több százezer német parasztot költöztetett, ezekre a helyekre magyarok letelepedését megtiltotta. Egyetlen, csecsemőként meghalt fia után csak leányai születtek, így a hitlevélbeli ígérete ellenére a rendi országgyűléssel elfogadtatta a leányági örökösödést biztosító PRAGMATICA SANCTIOT. Utóda Mária Terézia lett.

  Márk Éva

<< 4 | 5 | 6 | 7 | 8 >>