Legújabb írásaink

Sásdi Tamás: Magyarország a második világháború idején

Magyarország a második világháborúban (1941-1945) Magyarország háborúba sodródása: Teleki Pál halála után a kormányzó Bárdossy Lászlót nevezte ki miniszterelnökké. Bárdossy kisnemesi-hivatalnoki családból származott. Jogász végzettsége mellett kitűnő nyelvtudása volt, így egyenes út vezetett a...

A holokauszt magyarországi emléknapja

Április 16-a a holokauszt magyarországi emléknapja. 1944. április 16-án kezdődött meg a magyarországi zsidók gettókba gyűjtése Kárpátalján.Írásunk az itt illetve más koncentrációs táborokban, munkaszolgálatban elpusztult emberekre, elsősorban a magyar zsidókra emlékezik.Pilinszky János írja...

Kiszely Tóth Anett: Malleus Maleficarum

Heinrich Kramer Institoris   Jacob SprengerMalleus MaleficarumA Boszorkánypöröly keletkezési körülményei és hatásaiaz utókorra.Szinte egyidős az emberiséggel az ismeretlentől való félelem. A tudomány térhódítása előtti időkben, amikor még nem szolgáltak megnyugtató magyarázattal a...

Kiszely Tóth Anett: Johanna, az „őrült”?

Kedves olvasó, egy híres család jeles tagját bemutató sorozattal készültem ezúttal. Főszereplője I. Ferdinánd német-római császár és magyar király családja, szülei szűkebb baráti köre. Ferdinánd király baráti kapcsolatot ápolt Guthi Országh Kristóffal, akinek birtoka volt, többek között Sirok,...

Kiszely Tóth Anett: Habsburgok - Egy dicső ház. Családi vállalkozás, amely 700 évig működött.

I.Rudolf király születésétől (1218) I. Károly császár lemondásáig (1918) pontosan 700 év telt el. Ebben az időszakban huszonnégy Habsburg- nemzedék követte egymást, és közülük kereken négyszázan élték meg a felnőtt kort. Öt uralkodó herceg, négy király és egy királynő a dinasztia ausztriai fő...

Sásdi Tamás: Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc

Nemzetközi előzmények: Sztálin halála után a hidegháborús felek kapcsolatában bizonyos fokú enyhülés következett be, de mellette a szovjet blokkon belül kisebb munkásfelkelések törtek ki az NDK-ban (kelet-berlini munkásfelkelés) és Csehszlovákiában, amelyet gyorsan levertek. A két tömb...

Könyvajánló - Romsics Ignác: Bethlen István

A Horthy-korszak egyik legmeghatározóbb politikusának életrajza sokkal több egy szimpla biográfiánál. A szerző Bethlen életének bemutatása mellett részletes korrajzot is ad azokról az időkről, melyekben a címszereplő élt. A könyv legnagyobb része természetesen Bethlen miniszterelnökségéről szól, de...

Könyvajánló - Buzinkay Géza: A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig

A szerző írt már pár monográfiát e témában, azonban ez a könyv az eddigi legteljesebb magyar sajtótörténet. A téma tárgyalását a Rákóczi-szabadságharcnál kezdi megemlítve a Mercurius Hungaricust és a rendszerváltozás környéke a végpont. Nagyobb hangsúlyt a 19. századi sajtó bemutatására helyezi,...

Könyvajánló - Nyáry Krisztián: Festői szerelmek

A szerző jelen kötetével sem okozott csalódást, sőt egy kisebb érdekességre hívta fel a figyelmemet. Visszatért ugyan ahhoz a témájához, amellyel sikeres lett, mégis sokkal többet alkotott egy szerelemről szóló kötetnél. Az előszóban ő maga szögezi le, hogy a festők életét nem nagyon ismerhetjük...

Könyvajánló: Csatári Bence - Poós Zoltán: Azok a régi csibészek. Párbeszéd a rock and rollról

Különös kötettel van dolgunk, amelynek lapjain interjúkat olvashatunk a Kádár-korszak könnyűzenéjének oszlopos tagjaival. Mondhatni folytatása az Ész a fontos, nem a haj című kötetnek, mégis más. A szerzők itt monográfia helyett megszólaltatják a korszak néhány képviselőjét, mégis egy olyan képet...

Topor István: A magyar királyi debreceni 2. honvéd huszárezred rövid története I. rész

A kiegyezést követően I. Ferenc József 1868. december 5-én szentesítette a magyar királyi a honvédségről alkotott XLI. törvényt, az ún. véderőtörvényt. E törvénycikk rendelkezett a királyi honvédség szervezeti felépítéséről. Ennek értelmében a magyar királyi honvédséget 82 gyalogoszászlóalj és 32...

Könyvajánló: Rainer M. János: Az 1956-os magyar forradalom

  Egy rövidke, de annál tartalmasabb összefoglaló a 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb fejezetéről, amely a forradalom kitörésének 60. évfordulójára jelent meg. A témát több szemszögből járja körbe, magát az eseménytörténetet pár oldalban bemutatja az előzményekkel együtt. A...

Sásdi Tamás: Kultúra a Horthy-korszakban III. rész

Könyvkultúra Olvasási szokások a korszak folyamán: A két világháború közötti Magyarországon bővült az irodalom iránt érdeklődők köre. A dualizmus korában szinte csak a vagyonos rétegek olvastak szépirodalmat, a Horthy-korszakban már a kispolgárság és a szervezett munkások is kezükbe vettek ilyen...

Topor István: Hatvan évvel ezelőtt vette kezdetét a szovjetek agressziója a magyar szabadság vérbefojtására

1956. november 4-én hajnali negyed ötkor megindul a "Forgószél" hadművelet, a szovjet csapatok általánostámadása a magyar forradalom letörésére. . A mintegy 60 ezer fős szovjet haderő a "Mennydörgés-444" ("Grom-444") jelszóra kezdte meg hadműveleteit. A Különleges Hadtest, és a 8. gépesített...

A Reformáció Napja

Október 31-e a Reformáció Napja több protestáns országban annak emlékére, hogy 1517-ben ezen a napon szögezte ki Wittenbergben a vártemplom kapujára Luther Márton (Martin Luther) Ágoston-rendi szerzetes kiszögezte 95 pontból álló vitairatát "A búcsú erejének magyarázatához" címmel. Ebben...

Tételek: 1 - 15 ból 197
1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>

Évfordulók

A HÉT TÖRTÉNELMI SZEMÉLYE (május 9 - 15.)

2016.05.10 18:58

1897. május 14-én avatták orvosdoktorrá Budapesten az első magyar orvosnőt, Hugonnai Vilmát.

Hugonnai Vilma 1872-ben lett a zürichi egyetem hallgatója, és 1879. február 3-án védte meg disszertációját.1880 februárjában tért haza, de diplomájánakhazai elismertetéseakadályokba ütközött: 1881. március 31-én letette a hazaiegyetemi tanulmányokhoz feltétlenül szükséges érettségi vizsgát, majd ezután -1882 májusában - kérte orvosi oklevelének elismertetését, de Trefort Ágostonvallás- és közoktatási miniszter - az érvényes törvényekre hivatkozva -elutasította a nosztrifikálást. 1895-ig kellett várnia, amikor is királyi rendelettel lehetővé vált Magyarországon is a nők egyetemi tanulmánya, így1896. február 10-én újból kérte az uralkodótól zürichi oklevelének elismertetését. Erre 1897. május 14-én kerülhetett sor. Ezután már hivatalosan is végezhetettmagángyakorlatot, elsősorban női és szegénybetegekkel foglalkozott.

A Nagy Háború kitörésétől kezdve aktívan tevékenykedett. Az 1914. augusztus 19-én megrendezett "Katonák
napja" alkal­mával az urnaszedő hölgybizottság tagjaként szerepel. 1914. augusztus közepén 67 évesen elvégezte dr. Dollinger professzor kéthetes hadisebé­szeti tanfolyamát. 1914. novemberében a Műegyetem Hadikórház Hölgy Bizott­sága elnökévé választották. 1915 augusztusában hadiékítményes II. osztályú
érdemjellel tüntetik ki. A "Gyógyászat" c. lap 1915. április 4-i számában megjelent "Felhívás az orvosnőkhöz" c. rövid írása, melyben hivatkozik a rendkívüli időkre, amiért is "rendkívüli eszközökhöz" kell nyúlni.
Felszólítja az orvosnőket, hogy a tizennégy vidéki vá­rosban létesített "beteg katonák megfigyelő állomására" ön­ként jelentkezzenek. A "Vegyészeti Lapok" 1915. 13-14. számában a Honvédelmi Minisztérium Hadsegélyező
Hivatala által hirdetett pályázatra, tetűirtó eljárás kidolgozására, pályaművet adott be.

Topor István


A HÉT TÖRTÉNELMI ESEMÉNYE (május 9 - 15.)

2016.05.10 04:58

1940. május 10-én Belgium és Hollandia lerohanásával véget ért a "furcsa háború". Az előzmények:
Lengyelország 1939. szeptember 1-jén megtámadta Lengyelországot. Két nappal később, szeptember 3-án Nagy-Britannia és Franciaország ultimátumban követelte a német csapatok visszavonását. Miután a német csapatok nem hagytak fel a támadással, a határidő lejártával, 11 illetve 17 órakor hadat üzentek a náci Németországnak. Bár formálisan beállt a hadiállapot, a szövetségesek nem siettek a lengyelek segítségére; néhány apróbb összetűzéseken kívül nem történtek háborús cselekmények. Ezért a közvélemény a következő nyolc hónapos időszakot "furcsa háborúnak" nevezte el. Hitler már október 6-i rendelkezésében részletes utasításokat adott a nyugati hadműveletek végrehajtására. Október végére a szárazföldi hadvezetőség főparancsnoksága kidolgozta a támadás haditerveit. Ennek értelmében a német egységeknek olyan országokba kell bevonulnia (Belgium, Hollandia, Luxemburg), amelynek semlegességét Hitler korábban szavatolta. Az eredetileg november 12-re tervezett támadást végül elhalasztották, és csak 1940. május 10-én 5 óra 25 perckor vette kezdetét a német offenzíva. Ezzel befejeződött a "furcsa háború" időszaka.


Topor István


A HÉT TÖRTÉNELMI SZEMÉLYISÉGE (május 2 - 8.)

2016.05.04 19:25

  1877. május 3-án született a kalandor tudós magyar báró NOPCSA FERENC Déván, elmagyarosodott román nagybirtokos családban. A környéken élők és a család legendáriuma szerint Ferenc nagyapjáról, Hunyad megye főispánjáról Nopcsa Lászlóról mintázta Jókai Mór FATIA NEGRA alakját Szegény gazdagok c. regényében. Ő maga a bécsi Theresianumban tanult, geológus és paleontológus lett, ideje nagy részét utazgatással és tudományos kutatással töltötte. Bejárta szinte egész Európát - Olaszországot például motorkerékpárral - eljutott és beleszeretett Albániába, s kevésen múlt, hogy nem lett albán király. Volt kém és diplomata a Monarchia szolgálatában, és ő volt a világ első repülőgép-eltérítője a Tanácsköztársaság kikiáltásakor, amikor is Budapestről Bécsújhelyre kényszerített egy pilótát. Trianon után a tudománynak szentelte életét, ám amikor hazatért birtokaira román parasztok majdnem agyonverték. Fejsérüléséből sosem gyógyult fel teljesen, egyre súlyosabb idegrohamok gyötörték. 1933. ápr. 24-én - vélhetően szerelemféltésből - megölte albán barátját és önmagával is végzett. Nevét viseli egy általa talált és leírt ősmadár, az Elopteryx nopcsai, és ő adta a nevet leghíresebb felfedezésének, a MAGYAROSAURUS dacusnak.

  Márk Éva

<< 5 | 6 | 7 | 8 | 9 >>