Legújabb írásaink
Topor István: Karácsony ünnepe és szerepe a néphagyományban
Szoboszlai Endre: JÉZUS SZÜLETÉSE ÉS A "BETLEHEMI CSILLAG". Történelmi, bibliai érdekesség, csillagász szemmel.
Könyvajánló - Oplatka András: Németh Miklós. „Mert ez az ország érdeke”
Topor István: Mindenszentek ünnepe és halottak napja
A reformáció napja
Könyvajánló - Szerb Antal: Utas és holdvilág
Interjú Sásdi Tamással
Az 1956-os forradalom kitörésére emlékezünk
Könyvajánló - John Keegan: Az első világháború
Az aradi vértanúk emlékünnepe
Topor István: 90 év távlatában
Könyvajánló - Vámos Miklós: Utazások erotikában (Ki a franc az a Goethe?)
Könyvajánló - Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek
Augusztus 20. – Szent István ünnepe
Évfordulók
A hét történelmi személyisége
2016.11.10 21:541703. nvember 11-én ZRÍNYI JÁNOS ANTAL - a Wesselényi-féle összeesküvést követően kivégzett Zrínyi Péter fia, ZRÍNYI ILONA öccse - halálával férfiágon is kihalt az ősi horvát-magyar Zrínyi család. A nagy műveltségű, hét nyelven beszélő, tehetséges császárhű katona, hosszas grazi raboskodása során elborult elmével végezte be életét. A családját ért megalázó méltatlanságok és saját meghurcoltatása ellenére mindvégig hű maradt a Habsburg-házhoz, bár nővére, és annak férje, Thököly Imre környezetében viszonylagos biztonságban élhetett volna
Márk Éva
A hét történelmi személyisége
2016.10.27 14:061553. október 27-én halt máglyahalált SZERVÉT MIHÁLY (Miguel Serveto) csillagász, meteorológus, teológus, jogtudós, matemetikus, orvos, a kor humanista polihisztora. Tagadta a Szentháromság dogmáját, mert szerinte anélkül megnyerhetők lettek volna a judaizmus és az iszlám hívői. Vallotta a szabad akarat létezését, tanai utat találtak az unitárius egyház híveihez. A vallásalapító KÁLVIN JÁNOS svájci reformátor, aki az eretnekség vádjában egyetértett a katolikus egyházzal, vélhetően személyes rosszindulattól vezérelve aktív részese volt Szervét kivégzéssel végződő perének.
Márk Éva
A hét történelmi személyisége
2016.10.19 17:091663. október 18-án született a korszak egyik legkiválóbb hadvezére SAVOYAI JENŐ. Jelentős részben az ő nevéhez fűződik Magyarország török uralom alóli felszabadítása, fényes győzelmei miatt neve éppoly riadalmat okozott a törökök közt, mint korábban Hunyadi Jánosé. A császár által fővezérré kinevezett Savoyainak nagy szerepe volt abban, hogy a Habsburg monarchia nagyhatalommá vált, és I. LIPÓT meghetette, hogy Magyarországot fegyverrel meghódított területként kezelje. A rendeket lemondatta a szabad királyválasztás jogáról, és kimondatta a Habsburgok örökletes királyságát. A császáriak bevonultak ERDÉLYBE is, melyet Lipót saját "oltalma" alá helyezett. A felszabadító háború anyagi terheit a magyar jobbágyság viselte, s rájuk kényszerítették az országba telepített császári csapatok ellátását is, mely intézkedések okozta végtelen nyomor vezetett végül a Rákóczi szabadságharc kitöréséhez. Gróf Savoyai Jenő ( Eugen von Savoyen), Carignan hercege 72 évesen halt meg agyvérzésben.
Márk Éva