Legújabb írásaink

A holokauszt magyar áldozatainak emléknapja

2001. április 16-óta emlékezünk a magyarországi holokauszt áldozataira. Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után a Sztójay-bábkormány sorra hozta a zsidóellenes rendeleteket a sárga csillag viselésétől a kerékpárok beszolgáltatásán és a zsidók lakásának igénybevételén át a zsidók...

A költészet napja

1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a magyar lírát és alkotóit. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és költői versenyekkel tisztelegnek József Attila és a magyar líra előtt. Debrecenben hagyományosan erre az...

Húsvéthétfő

Supka Géza a húsvéti szokásoknak háromféle gyökeréről beszél. Megállapítja, hogy kevés olyan ünnepe van az emberiségnek, amelyhez már eleve annyi téves eszme, néphit és népetimológia fűződne, mint a húsvéthoz. A piros tojásokat tojó nyúlról, a kiváló etnológus, Solymossy Sándor mutatta ki, hogy...

Topor István: Frontbarátkozás 1916 húsvétján

A magyar királyi debreceni 2. honvéd huszárezred 1916-os húsvétjáról szóló írás elérhető az alábbi linken:https://nagyhaboru.blog.hu/2015/04/04/frontbaratkozas_1916_husvetjan

Minden kedves olvasónknak kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk

Húsvétvasárnaphoz ugyancsak sokszínű hagyományok kapcsolódtak. Akárcsak más nagy ünnepen, ilyenkor nem főztek, a trágyát nem hordták ki az istállóból, nem söpörtek, varrni sem volt szabad.A seprési tilalomnak a Tápió mentén azt a magyarázatot adták, hogy így elsepernék a locsolókat.Nem hajtott ki...

Dsida Jenő: Husvétvárás

          Husvét, husvét! a kábult emberek          harsogva mennek templomi zászlókkal          tüzes-piros nagyszombat...

Nagyszombat

A nagyszombat a nagyböjt és a nagyhét utolsó napja, húsvét előestéje. A nap Jézus Krisztus sírbanpihenésének emléknapja. Húsvét vigíliájának estéje a tűzszenteléssel kezdődik. A fehér ruhát öltött pap megáldja a tüzet, meggyújtják Krisztus feltámadását jelképező húsvéti gyertyát. A misén felhangzó...

Könyvajánló - Farkas Vladimir: Nincs mentség

Egy kicsit félve kezdtem neki az emlékirat elolvasásának. Ugyan érdekel a Rákosi-korszak, a személyesvisszaemlékezéseknél azonban bele eshet abba a csapdába az ember, hogy egy olyan olvasmányt vesz a kezébe, amely nem lesz olvasmányos, esetleg dögunalmas lesz és pár oldal után a polcon köt ki....

Magyarország német megszállása: 1944. március 19.

71 évvel ezelőtt szállták meg a németek hazánkat. Hitler és a náci vezetők szemében hazánk megbízhatatlannak számított. A Kállay-kormány kiugrási kísérleteiről a németek pontos információkkal rendelkeztek.  Hitler bizalma 1943 áprilisa óta Horthyban is végleg megingott. Úgy vélte,...

A 167 évvel ezelőtti március 15-re emlékezünk

Történelmünk legdicsőbb napjára a legméltóbban a forradalom lánglelkű költőjének, Petőfi Sándornak naplóbejegyzésével emlékezhetünk. "A forradalom lángja becsapott Németországba, egyre tovább harapózott, végre Bécset is fölgyújtotta, Bécset!... és mi folyvást lelkesedtünk ugyan, de nem...

Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja

Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata értelmében minden év február 25-e a kommunistadiktatúrák áldozatainak emléknapja. Miért ez a nap lett a kommunizmus áldozatainak emléknapja? 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen a megszálló szovjet katonai hatóságok Kovács...

Topor István: "A nemzet csalogánya" és Debrecen

Talán kevesen tudják, hogy az 1798-ban indult debreceni színjátszás számtalan nagy alakját adta a magyar színháztörténetnek. 1865. október 7-én nyitotta meg kapuit a Kossuth utcán a Szkalniczky Antal terve szerint épült színház. 1866-ban a város vezetősége és a Színügyi Egylet úgy döntött, hogy az...

Könyvajánló - Nyáry Krisztián: Igazi hősök. 33 magyar

Az irodalmi szerelmeskönyvekkel nagy sikert arató szerző újabb könyvében 33 magyar ember életrajzát olvashatjuk. Olyan emberek ők, akik más emberekért cselekedtek olykor emberfeletti erőfeszítéssel. Többségük sorsa szívszorító, néhányukról pedig eddig nem sokat tudtunk, mindössze annyit, hogy utca...

Könyvajánló - Benedek Marcell: Naplómat olvasom

A könyv lapjain megelevenedik a népszerű irodalomtörténész, a nagy mesemondó fiának élete. Gyerekként kezdi naplóját írni, szemtanúi lehetünk Kossuth Lajos temetésének és a család Habsburg-utálatának. Láthatjuk,hogy lesz a kisfiúból író, majd irodalomtörténész. Olvashatunk tanulmányairól, olvasás...

Topor István: "Hol sírjaink domborulnak..."

Január 20-án múlt száz esztendeje, hogy a város legfontosabb katonai kegyhelyét, a Honvéd temetőt újra megnyitották, ettől kezdve Hősök temetője néven is nevezték.A centenárium alkalmából a korabeli debreceni lapok tudósításai segítségével idézem fel a 100 évvel ezelőtti nap eseményeit. Debrecen...

Tételek: 91 - 105 ból 197
<< 5 | 6 | 7 | 8 | 9 >>

Évfordulók

A hét történelmi személyisége

2016.11.10 21:54

  1703. nvember 11-én ZRÍNYI JÁNOS ANTAL - a Wesselényi-féle összeesküvést követően kivégzett Zrínyi Péter fia, ZRÍNYI ILONA öccse - halálával férfiágon is kihalt az ősi horvát-magyar Zrínyi család. A nagy műveltségű, hét nyelven beszélő, tehetséges császárhű katona, hosszas grazi raboskodása során elborult elmével végezte be életét. A családját ért megalázó méltatlanságok és saját meghurcoltatása ellenére mindvégig hű maradt a Habsburg-házhoz, bár nővére, és annak férje, Thököly Imre környezetében viszonylagos biztonságban élhetett volna

  Márk Éva

A HÉT TÖRTÉNELMI SZEMÉLYISÉGE

2016.10.27 14:06

  1553. október 27-én halt máglyahalált SZERVÉT MIHÁLY (Miguel Serveto) csillagász, meteorológus, teológus, jogtudós, matemetikus, orvos, a kor humanista polihisztora. Tagadta a Szentháromság dogmáját, mert szerinte anélkül megnyerhetők lettek volna a judaizmus és az iszlám hívői. Vallotta a szabad akarat létezését, tanai utat találtak az unitárius egyház híveihez. A vallásalapító KÁLVIN JÁNOS svájci reformátor, aki az eretnekség vádjában egyetértett a katolikus egyházzal, vélhetően személyes rosszindulattól vezérelve aktív részese volt Szervét kivégzéssel végződő perének.

  Márk Éva

A hét történelmi személyisége

2016.10.19 17:09

   1663. október 18-án született a korszak egyik legkiválóbb hadvezére SAVOYAI JENŐ. Jelentős részben az ő nevéhez fűződik Magyarország török uralom alóli felszabadítása, fényes győzelmei miatt neve éppoly riadalmat okozott a törökök közt, mint korábban Hunyadi Jánosé. A császár által fővezérré kinevezett Savoyainak nagy szerepe volt abban, hogy a Habsburg monarchia nagyhatalommá vált, és I. LIPÓT meghetette, hogy Magyarországot fegyverrel meghódított területként kezelje. A rendeket lemondatta a szabad királyválasztás jogáról, és kimondatta a Habsburgok örökletes királyságát. A császáriak bevonultak ERDÉLYBE is, melyet Lipót saját "oltalma" alá helyezett. A felszabadító háború anyagi terheit a magyar jobbágyság viselte, s rájuk kényszerítették az országba telepített császári csapatok ellátását is, mely intézkedések okozta végtelen nyomor vezetett végül a Rákóczi szabadságharc kitöréséhez. Gróf Savoyai Jenő ( Eugen von Savoyen), Carignan hercege 72 évesen halt meg agyvérzésben.

  Márk Éva

1 | 2 | 3 | 4 | 5 >>