Február 3-a a népszokásban népszerű legendás keresztény szentnek, Szent Balázsnak a napja. Balázs a hagyomány szerint örmény volt, és a kisázsiai Szebaszté püspöke. Számos csodája ismeretes. A torkán akadt halszálkától fuldokoló gyermek megmentése, a farkas által elrabolt disznó visszaadása. Az asszony hálából gyertyát adott neki és „kóstolót” a disznó húsából. A szent püspök az üldöztetések idején egy hegyi barlangba húzódott, ahol vadállatok őrizték, melyek kezes bárányként hajlottak szavára. A római helytartó azonban ott sem hagyta békén a remete püspököt, s oroszlánokból, medvékből, farkasokból álló testőrsége sem menthette meg, mert nem engedte harcolni őket. 316 táján végezték ki. Előbb kenderrost-fésülésre szolgáló gerebennel vagy a len, gyapjú kifésülésére való vasfésűvel kínozták félholtra, majd vízbe fojtották. A balázsolásnak nevezett népszokás sajnos szinte teljesen eltűnt napjainkra. Régebben jelmezes gyerekek csákóval, süveggel a fejükön járták a falut, diákokat toboroztak és adományokat szedtek, (ami a tanítók, iskolai alkalmazottak jövedelemének kiegészítését szolgálta). Szintén balázsolásként említik azt, mikor a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölik azért, hogy ezzel a betegséget okozó gonoszt elűzzék.

1116. február 3-án elhunyt Könyves Kálmán magyar király. A halála előtti év sok megpróbáltatást hozott Kálmán számára. Meghalt első felesége Felicia és egyik fia. Öccse, Álmos herceg is újabb kísérletet tett a trón megszerzésére. Az öregedő és beteges királyt ez kihozta a béketűrésből, és szörnyű bosszút állt: Álmost és fiát Bélát (a későbbi Vak Béla királyt) megvakíttatta. Életének utolsó szakaszát állandó

1918. február 3-án Keresztényszocialista Néppárt néven új párt alakult. A korábbi Néppárt, a Keresztény Szocialista Párt és a Keresztény Szocialista Szövetség egyesülésével létrejött formáció programjában célul a keresztény társadalom megteremtését, az általános és titkos választójogot, a katolikus autonómiát, a nagytőke visszaszorítását, a munkásvédelmet és a paraszti réteg támogatását tűzte ki.

1945. február 3-án megérkezett Debrecenbe Vorosilov marsall a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke. Ugyanezen a napon, Budapesten a népbíróság megtartotta első tárgyalását. Az első népbírósági ítélet, amelyet két keretlegény perében hoztak, kötéláltali halál volt. A két keretlegény akasztását az Oktogonon nyilvánosan hajtották végre.

1966. február 3-án szállt le a Holdra az első űreszköz a Luna-9 űrszonda. A műhold a Viharok Óceánja medencében, egy névtelen kráterben landolt. A Holdat érés után 5 perccel létrejött a rádió összeköttetést, 7 óra múlva pedig elkezdte küldeni az első kilenc képet a Hold felszínéről. 75 órán át hét rádió-összeköttetés alkalmával 8 óra 5 percig tartott hírkapcsolatot. A képek a közeli és a horizont 1,4 kilométer távolságra lévő sziklák nézeteit tartalmazták. 1966. február 6-án a kapcsolat a szondával megszakadt.

Topor István

Február 2-a Gyertyaszentelő boldogasszony ünnepe. Ünneplése már a 4. századtól kezdve általánosan elterjedt volt az egyházban. A római katolikus vallás szerint ezen a napon mutatta be József és Mária Jézust a jeruzsálemi templomban. A Kivonulás könyve ugyanis előírja, hogy a szülők elsőszülött gyermeküket Istennek szenteljék.

A görög liturgia a Találkozás ünnepének nevezi, mert ekkor találkozott Krisztus az emberiséggel Simeon és Anna prófétaasszony személyében.

962. február 2-án Rómában XII. János pápa császárrá koronázta I. (Nagy) Ottót az első német-római császárt. I. Henrik német király és Mathilda királyné elsőszülött gyermeke kiemelkedő birodalomszervező tevékenységéért érdemelte ki a „Nagy” melléknevet, amellyel Freisingi Ottó (1114 k. – 1158) történetíró ruházta fel. 936-ban, apja rendelete értelmében ő kapta a német trónt. Életéről az alábbi cikk ad átfogó képet: https://korok.webnode.hu/products/i-nagy-otto/

1704. február 2-án Rákóczi Ferenc ezen a napon kelt utasítása Ráday Pált és Okolicsányi Pált diplomáciai küldetésbe rendelte a lengyel rendekhez, XII. Károly svéd királyhoz és I. Frigyes porosz uralkodóhoz. Feladatul kapták, hogy próbálják meg őket megnyerni egy Habsburg-ellenes szövetségnek. A két király azonban csak jóindulatáról tudta biztosítani Rákóczit, illetve XII. Károly felajánlotta segítségét a Béccsel kötendő megegyezéshez.

1943. február 2-án Sztálingrádnál hajnali négy órakor a Paulus tábornok vezette 6. német hadsereg megadta magát. A fegyverletételt követően kilencvenegyezer német katona, – köztük huszonkét tábornok – esett fogságba. A Sztálingrádban fogságba esett német katonák 95%-a meghalt a hadifogságban. Mintegy ötezer túlélőt szabadon bocsájtottak a háború után. Az utolsó kétezret 1955-ben. A 199 napig tartó ostrom veszteségei a történészek szerint 850.000 főre tehető (halottakban, sebesültekben és hadifoglyokban). Ebből 400.000 német, 200.000 román, 130.000 olasz és 120.000 magyar katona vesztette életét, sebesült meg vagy esett fogságba. A hadifoglyok többsége el is pusztult az 1943-tól 1955-ig tartó rabság alatt.

Topor István

1713. február 1-én halt meg Bécsben II. Apafi Mihály, I. Apafi Mihály és Bornemissza Anna fia. Apja korán utódul választatta, de amikor meghalt, a török nem a tizennégy éves fiút, hanem Thökölyt nevezte ki, aki azonban hamar kiszorult Erdélyből. Az 1690-ben kiadott Diploma Leopoldinum Erdélyt a Habsburg Birodalom részévé nyilvánította. A választott fejedelemnek sosem volt valódi hatalma, 1701-ben le is mondott. Felesége Bethlen Kata írónő volt.

1865. február 1-jén írta alá Abraham Lincoln a rabszolgaságot eltörlő XIII. alkotmánykiegészítést. Decemberi életbe lépését már nem érte meg, mert április 15-én John Wilkes Booth agyonlőtte. Lincoln 1809. február 12-én született szegény farmercsaládban. Anyjuk halála után nővére viselte gondját. Huszonegy évesen költözött el otthonról, mert nem akart olyan lenni, mint az apja, aki szerinte nem volt elég sikeres. Szinte mindent autodidakta módon tanult meg. Sem halászni, sem vadászni nem volt hajlandó, elutasította az állatok leölését. 1860-ban választották először elnökké, majd 1864-ben újra.

1970. február 1-jén halt meg Rényi Alfréd matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, kétszeres Kossuth-díjas. 1921. március 20-án született. A Matematikai Kutató Intézet és az ELTE valószínűségszámítási tanszékének haláláig vezetője volt. Nemzetközi kongresszusokon vett részt, soknak elnöke vagy társelnöke volt. Előadott többek közt az USA-ban és Kínában. Több matematikai társaság elnöke volt.

Márk Éva