1849. február 5-én a Szepes vármegyei Branyiszkó-hágónál Guyon Richárd ezredes hadosztálya kegyetlen körülmények között áttörte Schlik altábornagy északi állásait. Ezzel a tettel szabaddá vált az út Görgei hadteste előtt Kassa felé, így megnyílt a lehetőség a honvédsereg főerőinek egyesülésére. Ugyanezen a napon a korábban Bem által kiűzött Karl Urban alezredes Bukovinából betört Erdélybe.

1919. február 5-én a belügyminiszter, Nagy Vilmos bizalmas értekezleten találkozott a rendőrség, a csendőrség és a népőrség vezetőivel, és egy a Katonai tanácstól független, 40 ezer fős egységes karhatalom felállításáról tárgyalt. Gyöngyös képviselőtestülete törvénytelennek nyilvánította a kormány működését. Székesfehérvárott a munkások megszállták a megyeházát, és a hatalmat a megyei direktórium kezébe adták.

1946. február 5-én a Népbíróság megkezdte Szálasi Ferenc nyilas nemzetvezető és vádlott-társai: Beregfy Károly honvédelmi miniszter, Csia Sándor, Gera József, Kemény Gábor, báró Szöllősi Jenő és Vajna Gábor nyilas politikusok perének tárgyalását. A március 1-jéig tartó tárgyalást követően a Népbíróság mindegyiküket kötél általi halálra ítélte, amelyet március 12-én végre is hajtottak.

1948. február 5-én Rákosi Mátyás Csepelen tartott beszédet, amelyben valamennyi Szovjetunióbeli hadifogoly hazatérését ígérte az 1948-as év végére.

Topor István

1465. február 4-én I. Mátyás Sopron városának két országos vásár tartására adott királyi jogot.

1849. február 4-én Puchner altábornagy csapatai a támogatására érkezett havasföldi orosz erőkkel az Alsó-Fehér vármegyében lévő Vízaknánál vereséget mért Bem erdélyi hadseregére. A négynapig tartó szörnyű ütközetet hiteles szemtanú örökítette meg. Petőfi Négy nap dörgött az ágyu című versében állított emléket az ütközetnek, és imádott tábornokának, Bemnek.


"Mindent megtettünk, amit
Kivánt a becsület...
Tízannyi volt az ellen,
Győznünk nem lehetett..."

1919. február 4-én a kormány megtiltotta a megyei közgyűlések megtartását. Ugyanezen a napon a munkanélküliek nagygyűlést tartottak Budapesten. Követelték az üzemek államosítását, a munkásság felfegyverzését. A tüntetés hatására a kormány 90 %-al felemelte a munkanélküli segélyt.

1941. február 4-én Horthy Miklós kormányzó Bárdossy Lászlót nevezte ki külügyminiszterré.

1945. február 4-én vette kezdetét a Krím-félszigeten lévő Jaltában a szövetségesek vezetőinek konferenciája.

A három vezető megvitatta a Németország leverésével, a háború befejezésével és a háború utáni Európa politikai berendezkedésével kapcsolatos kérdéseket. Abban is megállapodtak, hogy az európai háborút befejezését követően két vagy három hónapon belül a Szovjetunió belép a Japán elleni háborúba.

Topor István

1849. február 5-én a Szepes vármegyei Branyiszkó-hágónál Guyon Richárd ezredes hadosztálya kegyetlen körülmények között áttörte Schlik altábornagy északi állásait. Ezzel a tettel szabaddá vált az út Görgei hadteste előtt Kassa felé, így megnyílt a lehetőség a honvédsereg főerőinek egyesülésére. Ugyanezen a napon a korábban Bem által kiűzött Karl Urban alezredes Bukovinából betört Erdélybe.

1919. február 5-én a belügyminiszter, Nagy Vilmos bizalmas értekezleten találkozott a rendőrség, a csendőrség és a népőrség vezetőivel, és egy a Katonai tanácstól független, 40 ezer fős egységes karhatalom felállításáról tárgyalt. Gyöngyös képviselőtestülete törvénytelennek nyilvánította a kormány működését. Székesfehérvárott a munkások megszállták a megyeházát, és a hatalmat a megyei direktórium kezébe adták.

1946. február 5-én a Népbíróság megkezdte Szálasi Ferenc nyilas nemzetvezető és vádlott-társai: Beregfy Károly honvédelmi miniszter, Csia Sándor, Gera József, Kemény Gábor, báró Szöllősi Jenő és Vajna Gábor nyilas politikusok perének tárgyalását. A március 1-jéig tartó tárgyalást követően a Népbíróság mindegyiküket kötél általi halálra ítélte, amelyet március 12-én végre is hajtottak.

1948. február 5-én Rákosi Mátyás Csepelen tartott beszédet, amelyben valamennyi Szovjetunióbeli hadifogoly hazatérését ígérte az 1948-as év végére.

Topor István