Február 14-én "EGYMILLIÁRD NŐ ÉBREDÉSE" jelszóval 190 országban, köztük Magyarországon várnak résztvevőket a szervezők, hogy így hívják fel a figyelmet a nők ellen elkövetett erőszakra, ami a világon minden harmadik, Magyarországon minden negyedik nőt érint. A mozgalmat 15 évvel ezelőtt Eve Ensler írónő indította el, közös táncra bíztatva nemcsak a nőket, hanem azokat a férfiakat is, akik elítélik a nők bántalmazását. Budapest több pontján és számos vidéki városban fog zajlani a Valentin-napi rendezvény.

február 14. Szent Bálint (Valentin), a szerelmesek, lelkibetegek és epilepsziások védőszentjének napja. A III. századból három Valentinus nevű mártír ismert, a név azt jelenti "erősnek lenni". 469-ben I. Gelasius pápa rendelte el ünneplését. Magyarországon ezen a napon különböző programokkal emlékeznek meg a mintegy 60 000 epilepsziás betegről. Az Amerikából elterjedt ajándékozási szokást sajnálatos módon nálunk is Valentin - és nem Bálint - napinak nevezik.

1530. február 13-án somlyai Báthory István (1477-1534), a majdani fejedelem apja Erdély vajdája lett. Haláláig Szapolyai híve volt, aki már királyként nevezte ki őt a tisztségre. A szászokat Ferdinánd hűségéről fegyverrel kényszerítette I. Jánoshoz, Torda városát pedig engedetlenségéért fölégette.

1936. február 14-én született Sztankay István a Nemzet Színésze. Háromszor felvételizett a Színművészeti Főiskolára, közben volt segédkántor (édesapja görög katolikus pap volt), kifutófiú, csillés, anyagmozgató. A Diploma után Miskolcon kezdett, majd Budapestre szerződött. Országos népszerűséget a Hattyúdal c. mozifilm és a Bors c. tévésorozat hozott neki. Kedves partnere volt Schütz Ila, számos darabban dolgoztak együtt, emlékezetes párost alkottak színpadon és televízióban. Szereti a focit, a teniszt, rádiókat és zseblámpákat gyűjt.

1964. február 14-én halt meg Csathó Kálmán író. Jogi diplomája után Berlinben színházi tanulmányokat folytatott, később Párizsban dramaturgiát és színházi rendezést tanult. Főrendezője volt a Nemzeti Színháznak, haláláig írásaiból élt. Könnyed, szórakoztató művei különösen a két háború között igen népszerűek voltak. Termékeny szerző volt, darabjait több nyelvre lefordították. Legsikeresebb művei a Varjú a toronyórán, Te csak pipálj, Ladányi (ebből film is készült), A szép Juhászné, az Új rokon, és még sok más.

Márk Éva

1809. február 12-én született Charles Darwin angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója. Egy amerikai civil szervezet, a Darwin Day Celebration azon fáradozik, hogy a nagy tudósról ezen a napon szerte a világban megemlékezzenek. A kezdeményezők szerint a Darwin-nap az evolúció és az emberré válás ünnepe. Bár a "Fajok eredete" megjelenése óta, főleg a genetikának köszönhetően az elmélet sokat fejlődött, Darwin hatása a modern tudományra és gondolkodásra vitathatatlan.

1911. február 12-én született Hans Habe eredeti nevén Békessy János, író, ujságíró. Családja 1920-ban költözött Budapestről Bécsbe. Középiskola után előbb a bécsi egyetemen tanult német filológiát, Majd Heidelbergben jogot. Egy bécsi lapnál kezdett riporterkedni, itt alkotta németes nevének kezdőbetűiből (Hans Bekessy) a Habe nevet. Magyar újságokat is tudósított, gyakran járt Budapesten. Regényeinek többségét világnyelvekre fordították le, és több, mint 15 millió példányban jelentek meg. Első regénye, az 1937-ben kiadásra került "Hárman a határon át" a hatalomra jutott nácik elől menekülők története, ezért az Anschluss után a németek nyilvánosan elégették a fellelhető összes könyvet. A nácik elől előbb Franciaországba ment, ahol német fogságba esett, de sikerült megszöknie és feleségével eljutott Amerikába. 1941-ben háborús dokumentumregénye a "Ha elesnek mellőled ezeren..." hozta meg számára a világhírt. 1953-ban költözött vissza Európába előbb Ausztriába, végül Svájcban telepedett le. Ekkor írta legsikeresebb könyveit, a "Halál Texasban" címűt Kennedy meggyilkolásáról, a "Háló"-t, a "Küldetés"-t, melyből Szántó Erika készített filmet, és a "Tarnovszka grófnő"-t, ebből Visconti rendezett filmet, Romy Schneider főszereplésével. Halála előtt nem sokkal befejezett "Ilona" c. nagyregénye három nemzedék életét mutatja be a századfordulótól az '56-os forradalom utáni időkig, melyet a kritika "a magyar Elfújta a szélnek" nevezett. 1977-ben halt meg Locarnóban.

1991. február 12-én halt meg Krassó György, a Kádár-korszak ismert ellenzéki alakja. 1985-ben kiengedték Londonba haldokló testvére látogatására, akkor menedékjogot kért és kapott. Dolgozott a Szabad Európa Rádiónak, és a BBC-nek. 1989-ben Nagy Imre újratemetésére tért haza, majd megalapította a Magyar Október Pártot, mely nyilatkozatban mondta ki, hogy ' 56 eszméi "nem érvényesülneka meglévő politikai szervezetek programjában és gyakorlatában". Radikális akcióik miatt marginális szerepre kényszerült, az ellenzéki pártok szóba sem álltak vele, minthogy az Ellenzéki Kerekasztal résztvevőit antidemokratikusnak nevezte. Számos keserű csalódást követően a fenti napon 58 éves korában szívinfarktus vitte el.

Márk Éva

1141. február 13-án halt meg II. (Vak) Béla. Halála előtt nemsokkal fölvette a Ráma királya címet jeléül annak, hogy újabb délszláv terület került a magyar korona fennhatósága alá. Három nappal a vak uralkodó halála után fiát, II. Gézát koronázták királlyá.

1800. február 13-án született Brassai Sámuel nyelvész, filozófus, természettudós. Apja tanító, majd Torockószentgyörgyön unitárius pap volt, fia itt jött világra. A szász eredetű család eredeti neve Welmer volt, új lakóhelyükön ragasztották rájuk a Brassai nevet. Apja tanítványaként elsajátította az önálló gondolkodást és rendkívüli műveltségre tett szert. Jóideig főúri családoknál nevelősködött, majd a kolozsvári unitárius kollégiumhoz szegődött. A szabadságharc alatt honvédnak állt, fegyverforgatásra oktatta a fiatalokat. A bukás után Pestre menekült ahol magániskolában tanított, majd 1859-ben visszatért Kolozsvárra. Széles látókörű, rendkívüli tudású ember volt. Matematika, történelem, irodalom, nyelvészet, földrajz, fizika, kémia, esztétika, közgazdaságtan... minden érdekelte és értett is mindenhez. Az egyik legtermékenyebb tankönyvíró volt. Több nyelvet - köztük a szanszkritot - azért tanult meg, hogy irodalmukat eredetiben olvashassa. A fordításról az volt a véleménye, hogy nem szabad szolgamód követni az eredetit, hanem figyelembe kell venni a magyar nyelv szellemét. Köztiszteletnek örvendett. Állítólagos 100. születésnapján - bizonyos forrás alapján 1797-re tették születését, de ő maga a fenti dátumot erősítette meg - hatalmas ünneplés sorozattal köszöntötték, ami tíz napig tartott. Néhány nappal később halt meg. Kolozsvárott, a házsongárdi temetőben van a síremléke.

1887. február 13-án született Szabadkán Csáth Géza író, zeneesztéta, orvos. Eredeti neve Brenner József volt. A gimnáziumban társaival irodalmi egyesületet alakított. Első írásai a Bácskai Hírlapban jelentek meg, a Budapesti Napló zenekritikusa is volt évekig. Általános orvosi diplomát 1909-ben szerzett; egy évvel később a tbc tüneteit fedezték fel rajta, ezért morfiumot kezdett szedni, s hamarosan függővé vált. Több neves fürdőhelyen dolgozott, majd szanatóriumba vonult elvonókúrára, de nem gyógyult meg. 1914-ben bevonult katonának, amikor kiderült morfinizmusa kényszerelvonóra küldték, egy évvel később felmentették a szolgálat alól. 1919-ben a bajai kórház elmeosztályára került, innen megszökött, hazaérve megölte feleségét, majd öngyilkosságot kísérelt meg. Megmentették, de újra megszökött a kórházból, ekkor nagybátyja gyógyszertárából mérget lopott és megölte magát.Írásait magyarságtudat és politizálás jellemzi, vonzódott a szimbolizmushoz, a freudizmushoz, nagy hatással volt rá a pszichoanalitika. Unokabátyja Kosztolányi Dezső "hármasművésznek" nevezte, mert a szépirodalom mellett a zene és a képzőművészet is erőssége volt.

1911. szeptember 11-én szabadult meg démonaitól ez a sok adottsággal rendelkező, tehetséges ember.

1999. február 13-án halt meg Heckenast Gusztáv történész, Kossuth-díjas pedagógus. Az Eötvös Kollégium tagjaként szerzett történelem-latin szakos oklevelet, majd 1947-ben bölcsészdoktori diplomát. A magyarországi reformációval, majd a Rákóczi-szabadságharccal foglalkozott, ezen belül is a szabadságharc gazdaságtörténetével, de feldolgozza a magyarországi vasipar történetét is. Részt vett az első marxista történelem tankönyvek előkészítésében.

Márk Éva