1587. február 8-án a Fotherinhay vár egyik termében, 300 meghívott vendég jelenlétében kivégezték Stuart Máriát, aki egyhetesen lett a skótok királynője

Az angolok, akiknek már régóta fájt a foguk Skóciára, VIII. Henrik fiát, VI. Edwardot akarták Stuart Máriával összeházasítani. Skóciának azonban egy cseppet sem volt kedvére az angol terv, ezért franciabarát politikába kezdtek, melyet egy friggyel meg is erősítettek: Ferenc francia trónörökös 16 évesen elvette az ugyanannyi éves Máriát. Alig két évvel az esküvő után azonban II. Ferenc francia király meghalt, így Mária visszatért szülőföldjére.

Mária uralkodása nem igazán volt figyelemreméltó, a magánélete viszont annál inkább. Ferenc halála után egyik közeli rokonába, Lord Darnley-be szeretett bele, de néhány hónap lángolás után az áldott állapotban lévő skót királynő már igyekezett a férfitől megszabadulni. Szeretője segítségével, apró bonyodalmak árán ugyan, de ez sikerült is. Mária azonban elkövetett egy súlyos hibát. Az egész ország tudta, hogy Bothwell grófja felel Darnley haláláért, ennek ellenére Stuart Mária mégis hozzáment a gyilkoshoz. Az alattvalók számára ez felért egy beismerő vallomással. A lordok összefogta a királynő ellen és börtönbe vetették. Stuart Máriának a fogságból egy rajongója szerelmét kihasználva sikerült megszöknie. Kalandos szabadulása után egész életét megpecsételő, végzetes döntést hozott: unokatestvérétől, Erzsébettől kért menedéket. Az angol királynő Máriát egy vidéki kastélyában szállásolta el, persze diszkrét ellenőrzés alatt. Az angol trónra áhítozó Stuart Mária azonban egy Erzsébet ellen irányuló összeesküvésbe keveredett, amiért életével kellett fizetnie.

1828. február 8-án született Nantes-ban Jules Verne francia író.

Már az egyetemi évek alatt kapcsolatba került irodalmi körökkel, megismerkedett Hugóval és Dumas-val, s a színház világa is egyre jobban vonzotta. 1852-től a Théatre-Lyrique titkára volt, s egymás után írta a könnyed és sikeres bulvárdarabokat, operetteket, számos sanzon is bizonyította költői vénáját. 1857-ben, szülei kiházasítási szándékainak ellenállva, feleségül vett egy kétgyermekes özvegyet s hozományából tőzsdeügynöki állást vásárolt. A munka mellett tovább írt, ám figyelmét ekkor már a kor tudományos-technikai újdonságai, felfedezései kötötték le. 1862-ben megismerkedett Jules Hetzel kiadóval, akivel szerződést kötöttek: eszerint az író évenként két regényt ír, melyeket a kiadó Rendkívüli utazások sorozatában jelentet meg. A mindkét fél számára gyümölcsöző kapcsolat első "terméke" az 1863-ban megjelent Öt hét léghajón című regény volt, mely példátlan sikert aratott, egy éven belül 11 nyelvre is lefordították. Ezt követte a Hatteras kapitány és az Utazás a Holdba. Tőzsdei munkáját feladva Verne végleg az írás mellett kötelezte el magát: olvasott, jegyzetelt és írt, valóságos írói üzem volt a háza. A munka mellett a hajózás volt fő szenvedélye, három jachtját 1861-ben született Michel fia után nevezte el: Saint Michel I., II. és III. 1870-ben a család Amiens-ben telepedett le, ahol az író közéleti szerepet is vállalt, városi tanácsos volt. 1872-ben neki ítélték a Francia Akadémia díját, 1892-ben pedig megkapta a Becsületrendet.

1990. február 8-án hunyt el New Yorkban Karády Katalin a magyar filmművészet legendás alakja.



1936-ban Egyed Zoltán tanácsára kezd el színészetet tanulni Cs. Aczél Ilonánál. Ekkor vette fel a Karády nevet, 1939 februárjában már ezzel a névvel lépet közönség elé Somerset Maugham - Zoe Atkins "Az asszony és az ördög" című darabjában. Hamarosan a filmgyártás is felfedezte. A két világháború közötti magyar film hazai királynőjének tekintették. De a háború őt sem kímélte. Villájában deportálásra váró zsidókat rejtegetett és mentett meg a pusztulástól. Kémkedéssel is megvádolták, nemkívánatos személy lett, dalait betiltották, majd három hónapra őt magát is letartóztatták. Kínozták, vallatták, fogait kiverték, aztán egy nap szabadon engedték. De ez már nem az a Karády volt, mint volt korábban. A háború után aztán egyre kevesebbet szerepelt. A kommunista hatalomátvételt követően ismét tiltólistára került. Ezúttal azért mellőzték, mert a Horthy-rendszer sztárja volt. Vidéki színpadokon léphetett csak fel. Rettenetes nyomokat hagy benne a mellőzöttség. Egy nap aztá elhagyta az országot. Dél-Amerikában telepedett le, s tizenöt esztendő múlva jutott el az USA-ba. Kalapszalont nyitott New Yorkban. De addigra már csak a legenda, a mítosz marad belőle, mert a pályától sok évtizede visszavonult. New York-i otthonában hunyt el. A Bazilikában ravatalozták fel, s ezrek kísérték utolsó útjára Budapesten. 1992-93-ban a Magyar Televízió sorozatot sugárzott, ahol az összes filmjét levetítették. Bacsó Péter rendező 2001-ben bemutatott filmjében pedig, a "Hamvadó cigarettavég"-ben állított emléket a legendás színésznőnek. A jeruzsálemi Jad Vasem Intézet 2004-ben a Világ Igaza posztumusz kitüntetést adományozta Karádynak, a háború alatt tanúsított emberséges magatartásáért.

Topor István

1478. február 7-én született Londonban Thomas More (Morus Tamás) angol jogász, író, költő, államférfi. Számos magas hivatali tisztséget töltött be, 1529 és 1532 között a lordkancellár címet is viselte. Jelentős befolyással volt az angol jogra, főképp az egyenlőség előtérbe helyezésével. Ő alkotta az utópia szót, amelyet egy ideális elképzelt sziget népére használt, melynek politikai rendszerét egy 1516-ban megjelent könyvben az Utópiában írt le. Visszautasította VIII. Henrik felkérését, hogy vezesse az anglikán egyházat. Ennek következtében politikai karrierje véget ért, majd árulásért kivégezték. A katolikus egyház 1935-ben avatta szentté, az anglikán egyház 1980-ban vette fel szentjei közé.

1812. február 7-én született Charles Dickens a 19. századi angol irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. Élete során 19 regényt írt, amelyek mind sikeresek lettek, egy regényeazonban befejezetlenül maradt. Egyesek szerint ő volt az angol nyelv legkiválóbb művelője, regényei mind a mai napig folyamatosan jelennek meg angol nyelven. Művei a klasszikus irodalom gyöngyszemeinek számítanak, és az egész világon ismertek. Twist Olivér, Karácsonyi ének, A Pickwick klub, David Copperfield, csak hogy néhány címet említsünk az ismertebbek közül, amelyeket filmen is láthattunk.

1971. február 7-én a svájci nők Európában szinte utolsóként kapták meg választójogot. A női választójogról népszavazáson döntöttek, amely megadta a jogot a nőknek, ugyanakkor az is tény, hogy ezt követően még húsz évnek kellett eltelni ahhoz, hogy az egyes kantonok be is vezessék. 1990-ig Appenzell Innerrhoden kanton volt az utolsó, ahol nem szavazhattak nők. Az ezt bíróságig menő harcban kivívó nőt és családját a bíróság döntése után névtelen telefonokkal és levelekkel fenyegették.

1992. február 7-én ezen a napon írták alá a maastrichti szerződést (hivatalosan Szerződés az Európai Unióról) az Európai Közösség tagjai. Hatályba viszont a Delors Bizottság idején csak 1993. november 1-én lépett. A szerződés az Európai Unió megalakulásához vezetett. A szerződés tartalmazta az euró bevezetésének körülményeit, és itt jelenik meg az Unió hárompilléres szerkezete. A három tartópillér: az Európai Közösségek, a közös kül- és biztonságpolitika és a bel- és igazságügyi együttműködés. Az első pillért az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Euratom alkotja. A második pillér alapja az Európai Politikai Együttműködés. A harmadik pillért azok a jogszabályok alkotják, amelyek az igazságszolgáltatást, a menedékjogot és a bevándorlást hangolják össze.

Topor István

1690. február 6-án Bádeni Lajos őrgróf emlékiratot nyújtott be I. Lipótnak. Ebben kifejtette, hogy ellenzi a balkáni terjeszkedést, és elhibázottnak tartja az erdélyi hadszíntér elhanyagolását is. Ugyanakkor javasolta az uralkodónak a Duna–Száva-vonal tartós védelmét.
1909. február 6-án az Osztrák-Magyar Monarchia és Törökország Isztambulban szerződést írt alá. Törökország elismerte Bosznia-Hercegovina annexióját, a Monarchia pedig lemondott a novibazári szandzsákról, biztosította a mohamedánok szabad vallásgyakorlását, valamint két és fél millió török font kárpótlást fizetett.
1920. február 6-án Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia megbízottai memorandumot juttattak el a párizsi békekonferenciához, amelyben rögzítették a Magyarországgal szembeni területi követeléseiket és tiltakoztak a magyar küldöttség által január 16-án követelt népszavazás ellen.
1933. február 6-án hat nappal azt követően, hogy Hindenburg birodalmi kancellárrá nevezte ki Adolf Hitlert, Gömbös Gyula miniszterelnök levélben kereste meg az újonnan kinevezett német vezetőt. Levelében a magyar miniszterelnök szólt a két ország közös külpolitikai vonalvezetésének lehetőségeiről, valamint a németországi piac megnyitásáról a magyar mezőgazdasági cikkek előtt. 

Topor István