A "kalmárlány" - MEDICI KATALIN francia királyné

  Az urbinói herceg és egy Bourbon hercegnő csecsemőként árván maradt gyermeke volt, rangját és vagyonát tekintve a korabeli Európa legkelendőbb menyasszony-jelöltje. Rokonoknál nevelődött, majd a számos kérő közül a Medici-pápa VII. KELEMEN, a 14 éves lányt feleségül adta a francia király másodszülött fiához, az azonos korú leendő II. HENRIKHEZ. A házasság hosszú évekig elhálatlan maradt, az ifjú herceg ugyanis a nála húsz évvel idősebb  DIANE de POITIERS-t szerette, s mikor fivére halálát követően ő lett a trónörökös, nemcsak a címet, de a kegyencnőt is örökölte. A tíz éven át meddőnek tartott Katalin kileste férje és Diane ágybeli ténykedését, ügyesen rávette a trónörököst, hogy vele is hasonlóképpen cselekedjék, minek következtében kiderült, hogy nagyon is termékeny: tíz gyermekéből hárman királyok, ketten királynék lettek. Ő maga apósa halálát követően lett királyné, majd amikor férje egy lovagi tornán szerzett sérülés következtében meghalt, anyakirályné. Tizenöt éves elsőszülöttje II. FERENC, Stuart Mária férje alig másfél évi uralkodás után meghalt, de Katalinnak volt még fia, a tízévesen megkoronázott IX. KÁROLY, aki mellé a rendi országgyűlés őt bízta meg régensi feladattal. Károly uralkodása végig anyja árnyékában telt; ez a kor a vallási ellentétek - katolikus ill. református (hugenotta) - kiéleződésének kora volt, amit Katalin nem igazán tudott kezelni. Leánya esküvőjének idejére esett a hírhedt SZENT BERTALAN ÉJ, melyet követően a feltüzelt katolikus horda reformátusok tízezreit mészárolta le. A beteges IX. Károly után Katalin újabb fia, III. HENRIK került trónra, aki 15 évvel később gyermektelenül halt meg. Ezután MARGIT nevű leányának férje, NAVARRAI HENRIK (e néven IV.-ként) lett a király, akinek elhíresült mondása szerint "Párizs megér egy misét" ( a mondat értelme, hogy a koronáért érdemes volt katolizálni).

  Katalin a Mediciektől szokatlan módon nemigen támogatta a művészeteket, viszont a tudományok érdekelték, különösen az okkult tudományok - udvarában élt a megbecsült NOSTRADAMUS is. Bár mindent elkövetett a VALOIS-ház fennmaradásáért, meg kellett érnie a család férfiági kihalását. 69 évesen halt meg.

  Márk Éva

  1674. áprilisában a pozsonyi rendkívüli bíróság a korábban beidézett mintegy hétszáz magyarországi protestáns papot és tanítót (közülük 300 meg is jelent), felségsértés és hazaárulás vádjával fej- és jószágvesztésre ítélt. A szolgálatukról lemondók, áttérők vagy a kivándorlást vállalók feltételes szabadulást nyertek. Hatvanhét prédikátor azonban nem írta alá a feltételeket, őket különböző börtönökbe hurcolták. Az aláírást kínzások után is megtagadó 42 prédikátort  kivégzés helyett Nápolyba és Buccariba hajtották és gályarabnak eladták. A nápolyi rabokat két évvel később a németalföldi tanács utasítására deRuyter tengernagy kiszabadította, a Buccariban eladottakat néhány hónappal később II. János György szász választófejedelem váltotta ki.

  Márk Éva