A hét eseménye valójában két esemény. Mindkettő a dicsőséges tavaszi hadjárat kiemelkedő mozzanata.

1849. április 4-én Tápióbicskénél zajlott le a dicsőséges tavaszi hadjárat egyik első győztes ütközete. Klapka
György tábornok csapatai Tápióbicskénél Jellasics altábornagy seregének utóvédjébe ütköztek, de Damjanich tábornok Tápiószele felől érkező hadtestének segítségével illetve a Nagykáta irányából érkező fővezér, Görgei jóvoltából a honvédseregek győzelmet arattak az ellenfél felett. Itt zajlott le a Hermann von Riedesel őrnagy és Színi Sebő Alajos alezredes közötti párviadal, amelyet Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényébe is beépített, igaz nála az esemény az isaszegi ütközetben zajlott, Baradlay Richárd és Palvicz Ottó között. 

1848. április 6-án, két nappal a tápióbicskei győztes ütközet után a honvédhaderő ismét összecsapott a császári hadakkal. Az Isaszeg és Gödöllő között lezajlott ütközet a tavaszi hadjárat döntő csatájának bizonyult. Nagy volt a tét mindkét fél számára. A császári haderő számára egy esetleges vereség a Duna - Tisza köze elvesztését jelentette volna, míg számunkra ennek megszerzésével megnyílt volna az út Buda visszavétele felé.
A Görgei vezette magyar fősereg (soraiban a lengyel légió katonáival) végül is győzedelmeskedett Windischgrätz vezette császári seregek felett.

Topor István

   I. MÁTYÁS magyar király.

   1464. március 29-én koronázták királlyá a híres törökverő, HUNYADI JÁNOS fiát I. MÁTYÁS néven. Anyja a nagyhatalmú Szilágyi Mihály (temesi bán, erdélyi vajda) testvére, SZILÁGYI ERZSÉBET volt. A 15 éves Mátyást 1458-ban nagybátyja választatta királlyá azzal, hogy nagykorúságáig ő lesz az ország kormányzója. Az egyéniségét korán kibontakoztató Mátyás rosszul tűrte nehéz természetű rokona zsarnokságát, többször kenyértörésre került a sor köztük, különösen amikor Szilágyi GARAI LÁSZLÓVAL szövetkezve III. FRIGYESNEK ajánlotta fel a trónt. (Szilágyit 1460-ban a törökök foglyul ejtették és a szultán kivégeztette.) A fiatal magyar király alkura kényszerült a császárral, s az egyezségben szerepelt, hogy ha Mátyás fiúutód nélkül hal meg, a magyar trónt Frigyes fia, Miksa örökli. A szerződésnek ezen pontja lett a jogalapja a HABSBURGOK későbbi trónigényének, viszont jelentős összegért visszaszerezte a magyar koronát, mellyel Székesfehérvárott végre megkoronázták.

  Erős központi hatalmat épített ki, létrehozta az első magyar állandó zsoldoshadsereget, felszámolta a Felvidéken dúló, fosztogató GISKRA haderejét ( a vezér halálát követően katonái magyar zsoldba álltak, ők képezték a híres "FEKETE SEREG" magvát). Pénzreformja során új, értékálló pénzt veretett. Támogatta az ipar, a kereskedelem, a városok fejlődését. Felszámolta az ellene lázadó arisztokraták, majd VITÉZ JÁNOS összeesküvését, hatalma támaszául a köznemességet tette. Ezek az intézkedések és sikerek alapozták meg a köznép soraiban elterjedt legendát "igazságos Mátyásról".

  Külpolitikájában nyugat felé tekintett, a császári trón megszerzésével látta biztosítva a törökkel való szembeszállás sikerét. Hosszú háborút viselt a cseh koronáért - ebben II.PÁL pápa is támogatta a husziták elleni harc jegyében - amit részben el is nyert, de csak Morvaország, Lausitz és Szilézia területére. 1475-ben a törökök betörve az országba egészen Nagyváradig jutottak. Mátyás egy évvel később visszafoglalta tőlük Szabácsot és megerősítette a Délvidék végvári rendszerét. A cseh és a lengyel királlyal szövetségben háborút indított Frigyes ellen. 1485-ben elfoglalta Bécset, megszerezve Alsó-Ausztriát, felvette az osztrák hercegi címet, és meghódított tartományként bánt Ausztriával. Ekkor került legközelebb az áhított császári trónhoz, azonban a következő évi frankfurti birodalmi gyűlés Frigyes fiát, MIKSÁT választotta római királlyá ( a császári trón örökösévé).

  Közben zajlott a törökök elleni háború: 1479-ben BÁTHORY ISTVÁN és KINIZSI PÁL Kenyérmezőnél óriási diadalt arattak, később Kinizsi Szerbiában, maga Mátyás pedig Boszniában többször győzedelmeskedett.

  1476. szeptember 15-én vette feleségül a nápolyi király lányát, BEATRIX hercegnőt (róla bővebben:korok.webnode.hu/products/mark-eva-az-olasz-no-beatrix-magyar-kiralyne-elete/)

Gyermekük nem született, így Mátyás törvénytelen fia, CORVIN JÁNOS örökösödését próbálta biztosítani, de nem járt sikerrel. Udvara európai mértékkel mérve is jelentős humanista központ volt, palotái - Buda, Visegrád - a közép-európai reneszánsz legértékesebb alkotásai. Nagyhírű könyvtára (BIBLIOTHECA CORVINIANA) Buda török kézre jutásakor jórészt megsemmisült, megmaradt köteteit ma a világ legnagyobb múzeumai őrzik. Pártfogolt jobbágysorból feltörekvő tehetséges embereket, köztük a mindmáig egyetlen esélyes magyar pápajelöltet, BAKÓCZ TAMÁST.

  1490. április 6-án Bécsben váratlanul meghalt. Többen mérgezésre gyanakodtak - feleségét vádolva - de valószínűbb a szélütés. Halála után a Fekete sereg fizetetlenség miatt feloszlott, katonái rablóbandákká alakultak, melyeket Kinizsi és Báthory próbált meg fölszámolni. Utóda II. ULÁSZLÓ lett. Mátyás királyt a környező népek is sajátjuknak tekintették: sokáig tartotta magát pl. egy szlovén hagyomány Igazságos Mátyás visszajöveteléről, s vele az aranykor visszatértéről.

  Márk Éva

  PALGARI IBRAHIM

  1494-ben született az epiroszi Pargában I. (Nagy) SZULEJMÁN keresztény rabszolgából lett nagyvezíre IBRAHIM, az egyik TV-adón most futó sorozat fontos szereplője. Gyermekként rabolták el a törökök, így került a vele egykorú trónörökös mellé. Mély barátság alakult ki közöttük, aminek köszönhetően a herceg trónra kerülése után egyre magasabb tisztségekbe emelte a művelt, több nyelven beszélő, zenésznek is kiváló fiatalembert. 1523- ban lett nagyvezír, pozícióját haláláig megőrizte. Tisztsége 13 éve alatt a birodalom nagyhatalommá növekedett, legyőzte a perzsa sahot, meghódította a mai Irak területét, a Perzsa - öbölig terjesztve ki határaikat. A szultán terveit Nagy Sándor birodalmának iszlám megújításáról beszélve alakította. Eközben Európában - bár nyilvánvaló volt a török veszély - minden uralkodó saját nemzeti királysága megszerzésén, bővítésén munkálkodott. A német-római császártól Velencén át a francia királyig mindenki a török szultán kegyeit, szövetségét kereste. A világuralomra törő Szulejmán nagyvezíre diplomatikus győzködésére Magyarország felé indult, melyen keresztül elérni vélték Bécset, hogy elpusztíthassák a gyűlölt Habsburgokat. A magára hagyott magyar királyság ( egyedül a pápa küldött pénzt a katonaság megszervezésére) súlyos vereséget szenvedett a mohácsi síkon, ahol az elesetteken kívül Ibrahim 1500 magyar nemest is lefejeztetett győzelemittas katonái előtt. Bár a szultán akkor visszafordult, ez a végzetes csata megszüntette a középkori magyar államiságot.

  Ibrahim nem csak hadakozással töltötte idejét. Ő kezdeményezte a Topkapi Szeráj (Ágyúkapu Palota) átépítését, attól fogva az lett az Oszmán Birodalom adminisztrációs központja, ott zajlottak az udvari ceremóniák. Ezzel és sok mással - pl.a különleges négyrészes koronával - az uralkodó nagyságát kívánta demonstrálni. A pasa bírta a VALIDE (anya-szultána) és Szulejmán teljes bizalmát; ezutóbbival olyan szoros kötelékben élt, hogy gyakran nemcsak együtt ettek, de együtt is aludtak. A szultán még megözvegyült húgát HATICÉT is barátjához adta feleségül, és különleges megtiszteltetésként részt vett pazar esküvői ünnepségükön.

  A két gyaur - Ibrahim és a szultán mindhalálig szeretett felesége, HÜRREM ( neve "vidám" vagy "nevető asszony" jelentésű) növekvő befolyása nagy felháborodást keltett, különösen az előző uralkodó kegyeltjei között, hiába tértek át mindketten az iszlám hitre. Az anyósa halála után validévé lett Hürrem szultánának fontos volt, hogy Szulejmán ne csak Ibrahimra hallgasson, hanem rá és az általa kiválasztottakra is. Mindazonáltal a filmben sugalltakkal ellentétben aligha volt valós szerepe a fővezír kivégzésében, valószínűbb, hogy a hatalomból kiszorított korábbi vezetők győzték meg a szultánt. Konfliktus volt a két befolyásos ember között a trónöröklés kérdése is. Ibrahim és felesége MUSZTAFÁT, Gülbahar ( a filmben MAHIDEVRAN) fiát támogatta, Hürrem azonban saját fiát Szelimet akarta trónon látni, akiből aztán uralkodó is lett. (Róla bővebben: korok.webnode.hu/products/ii-reszeges-szelim/)

  A szultán többször is esélyt kínált gyermekkori barátjának a menekülésre, de a fővezír nem élt a lehetőséggel, végül a Topkapi palotában megkapta a selyemzsinórt. A diplomatának is kiváló Ibrahim palotája ma történelmi múzeum.

  Márk Éva