Évfordulók szeptember 14-én

2015.09.13 20:53

A NAP IDÉZETE:

" E kor nekünk szülőnk és megölőnk.

Tőle kaptuk, mint útravalót,

hogy lehessünk hősök és gyilkosok

egy időben, egy helyütt és egy személyben.

Ki merre fordul, aszerint."

ÖRKÉNY ISTVÁN

Szeptember 14-e SZERÉNA napja. A női név latin eredetű, jelentése: derűs, vidám.

1402. szeptember 14-én Pozsonyban Zsigmond fiúörökös nélküli halála esetén egyetlen törvényes gyermekének, Luxemburgi Erzsébetnek férjét IV. Albert osztrák herceget tette meg örökösévé.

1658. szeptember 14-én Barcsay Ákos elfogadta Köprülü Mehmed nagyvezértől Jenő vára alatt a parancsolólag felajánlott fejedelemséget. Barcsay a béke érdekében abba is beleegyezett, hogy 500 ezer tallér hadisarcot és évenként 40 ezer arany adót fizet a szultánnak. Ezen felül átadja a töröknek Lugos és Karánsebes várát. Arra is ígéretet tett a töröknek, hogy elfogatja Rákóczi Györgyöt és híveit, valamint a szökött román vajdákat elfogatja. Az erdélyi fejedelmekről, közöttük Barcsay Ákosról Márk Éva sorozatában olvashatnak bővebben honlapunkon:  korok.webnode.hu/products/barcsay-akos-es-kemeny-janos-fejedelmek/

1872. szeptember 14-én kezdődött Magyarországon az utolsó nagy kolerajárvány. Az 1874 januárjáig tomboló
járványnak a hivatalos kimutatások szerint 190 ezer halálos áldozata volt.

1892. szeptember 14-én Kossuth Lajost Budapest törvényhatósági közgyűlése a főváros díszpolgárává választotta.

1919. szeptember 14-én a fővezérség rendeletben szabályozta a katonai és polgári hatóságok hatáskörét. A katonaság főparancsnoka Horthy Miklós fővezér. A polgári hatóságok élére a Dunántúlon Pallavicini György őrgróf került, mint fő kormánybiztos.

Topor István