936. július 2-án hunyt el I. (Madarász) Henrik a "parasztkirálynak" is nevezett német király.
Alig múlhatott hatvan éves, amikor a királyi kastélyáról és kolostoráról híres Memlebenben gutaütés érte. Még volt annyi ereje, hogy magához hívassa fiait, és elbúcsúzzon tőlük. Uralkodásának jelentőségét az adja, hogy a Nyugati-Frank Királysággal el tudta ismertetni a nem Karoling származású uralkodók jogát a Keleti-Frank Királyság trónjára. Ennek következtében a két birodalom egymástól hivatalosan is kettévált. Lépésével megteremtette a későbbi
Német-római Birodalom alapjait, melyet fia, I. Ottó teremtett meg. Életéről honlapunkon is olvashat: korok.webnode.hu/products/i-madarasz-henrik/
1271. július 2-án V. István magyar király és II. Ottokár cseh uralkodó követei, Pál veszprémi püspök és Bruno olmützi püspök vezetésével megkötötték a pozsonyi békét. Ebben a felek elismerték a VI. Béla idején kialakult status quót. Ottokár lemondott az 1270-ben hozzápártolt Héder nembeli Kőszegi Henrik és Iván, Gergye nembeli Miklós és István, Aba nembeli Lőrinc és Jan fia Mérk támogatásáról és átadott nyugat-magyarországi váraikról. A szerződésben a cseh király lemondott István hercegnek, II. András utószülött fiának a pártfogásáról. Cserébe V. István megfogadta, hogy lemond a cseh király karintiai ellenfeleinek a támogatásáról és az Anna hercegnő által elvitt magyar királyi ékszerekről. A békeszerződést egyházi fenyítések terhe mellett a magyar
uralkodó július 3-án Pozsonyban, a cseh király pedig július 14-én Prágában megerősítette. Ezt követően 1272. május 5-én X. Gergely pápa is jóváhagyta.
1944. július 2-án érte Magyarország területét a legnagyobb amerikai légicsapás. A fontosabb célpontok
a következők voltak: Győrben a vagongyár és a pályaudvar, az almásfüzitői olajfinomítók, a Weiss Manfréd Gyár rendező-pályaudvara, a budapesti Shell olajfinomító, a Ferihegyi repülőtér, a Rákos-rendező pályaudvar, a csepeli szabadkikötő. A támadás során számos IX. kerületi hadiüzem kapott találatot, valamint a Weiss
Manfréd Gyár és a két finomító jelentős károkat szenvedett. A bombázás során az elcsúszott bombaszőnyegek sok áldozatot követelek: 136 halott és 111 sebesült volt a bombatámadás mérlege.
Hat B-17-es bombázó a szolnoki vasúti hidat támadta. Itt alkalmaztak első esetben Magyarországon
rádió-távirányítású bombákat, amelyek rávezetésénél az oldalszöget helyesbíteni lehetett. Ennek ellenére a célpontra irányított bombák a sűrű felhőzet miatt célt tévesztettek. A légvédelem és a vadászok eredményes tevékenysége következtében a támadók e napon kb. 35 darab repülőgépet vesztettek.
Topor István
|
|
