936. július 2-án hunyt el I. (Madarász) Henrik a "parasztkirálynak" is nevezett német király.
Alig múlhatott hatvan éves, amikor a királyi kastélyáról és kolostoráról híres Memlebenben gutaütés érte. Még volt annyi ereje, hogy magához hívassa fiait, és elbúcsúzzon tőlük. Uralkodásának jelentőségét az adja, hogy a Nyugati-Frank Királysággal el tudta ismertetni a nem Karoling származású uralkodók jogát a Keleti-Frank Királyság trónjára. Ennek következtében a két birodalom egymástól hivatalosan is kettévált. Lépésével megteremtette a későbbi
Német-római Birodalom alapjait, melyet fia, I. Ottó teremtett meg. Életéről honlapunkon is olvashat: korok.webnode.hu/products/i-madarasz-henrik/
1271. július 2-án V. István magyar király és II. Ottokár cseh uralkodó követei, Pál veszprémi püspök és Bruno olmützi püspök vezetésével megkötötték a pozsonyi békét. Ebben a felek elismerték a VI. Béla idején kialakult status quót. Ottokár lemondott az 1270-ben hozzápártolt Héder nembeli Kőszegi Henrik és Iván, Gergye
nembeli Miklós és István, Aba nembeli Lőrinc és Jan fia Mérk támogatásáról és átadott nyugat-magyarországi váraikról. A szerződésben a cseh király lemondott István hercegnek, II. András utószülött fiának a pártfogásáról. Cserébe V. István megfogadta, hogy lemond a cseh király karintiai ellenfeleinek a támogatásáról és az Anna hercegnő által elvitt magyar királyi ékszerekről. A békeszerződést egyházi fenyítések terhe mellett a magyar uralkodó július 3-án Pozsonyban, a cseh király pedig július 14-én Prágában megerősítette. Ezt követően 1272. május 5-én X. Gergely pápa is jóváhagyta.
1849. július 2-án Kossuth kormányzó-elnök megerősítette Mészáros Lázár főparancsnoki kinevezését.
Ugyanezen a napon a komáromi - ácsi csatában (második komáromi csata) a Görgey vezette honvéd fősereg
visszaverte Haynau táborszernagy túlerővel támadó csapatait. A fősereg Görgeyt támogató tisztjei Komáromban követelték Görgey főparancsnoki kinevezését. Szintén ugyanezen a napon a képviselőház egyetlen Pesten tartott ülésén kimondta, hogy az országgyűlés székhelyét Szegedre helyezi át.
1943. július 2-án írta alá Wilhelm Neyer, a Todt-szervezet részéről, és Ruszkiczay-Rüdiger Imre vezérezredes, honvédelmi miniszterhelyettes, azt a megállapodást, amely lehetővé tette magyar munkaszolgálatosok átadását a német hatóságoknak, hogy Bor rézbányáiban dolgoztassák őket. A bori lágerlét, és az erőltetett menet szörnyűségei elevenednek meg a tragikus sorsú magyar költő, Radnóti Miklósnak bori noteszében található verseiben.
Bor rézbányája Radnóti bori noteszének egy lapja
Topor István
|
|
