A szerzetesség egy másik ága jött létre azokból a szerzetesi közösségekből, akik nem Szent Benedek reguláját tették magukévá, hanem Szent Ágostonnak, az algériai Hippó püspökének – egy női szerzetesi közösség számára – írt szabályzatát követték. Ágoston pappá szentelését követően Hippóban olyan papi közösséget állított föl, amelynek tagjai lemondtak saját tulajdonukról és életüket közösen élték. Ennek a közösségi életnek a középpontjába az evangéliumi eszme megvalósítása és terjesztése állt. Vagyis a közösségi életet összekapcsolták a lelkipásztori tevékenységgel.
Topor István: Szerzetesek és szerzetesrendek Magyarországon 2. rész
