A sorozat harmadik kötete egy kicsit eltér az első kettő tematikájától. A szerző már az előszóban leszögezi, hogy a magyar és egyetemes történelmet egységesen kívánja bemutatni. A tárgyalt időszak a szatmári békétől
egészen a kiegyezésig tart. Jómagam soha nem voltam rajongója a 18. századi magyar történelemnek, unalmasnak találtam. A kötet ezt továbbra megtartotta bennem. A 18. századot inkább tematikusan mutatja be, az eseménytörténet szinte teljesen a háttérbe szorul. Olvashatunk Magyarország és a Habsburg Birodalom
korszakbeli kapcsolatáról, a gazdaságról, a társadalomról és a kultúráról. A főbb események, mint a Pragmatica Sanctio, az Urbárium, a Ratio Educationis természetesen szerepelnek benne. A francia forradalom időszakától már az eseménytörténeten van a hangsúly. Részletesen megismerhetjük a francia forradalmat és hatását Magyarországra, a napóleoni háborúkat, a reformkort és főbb képviselőinek tevékenységét, az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot és a kiegyezéshez vezető utat. Utóbbinál a kiegyezést támogatók és ellenzők
érveit egyaránt felsorakoztatja. Egyetlen negatívum volt számomra, hogy a 19. század első felének művelődéséről alig ír valamit. Ennek ellenére egy nagyon olvasmányos és érdekfeszítő kötettel van dolgunk, ajánlható bárkinek, aki a 18-19. századi történelmet összefüggéseiben szeretné látni.
Magyarok Európában III. kötet (szerk.: Glatz Ferenc), História / Holnap Kiadó, 2001.
Sásdi Tamás