Gyarmati Fannira emlékezünk

Gyarmati Fannira emlékezünk

 

Ma 102 éves korában Budapesten elhunyt Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós özvegye, a magyar irodalom leggyengédebb szerelmes verseinek múzsája.

Gyarmati Fanni 1912. szeptember 8-án született Budapesten. Tizennégy évesen ismerte meg az akkor tizenhét éves Radnóti Miklóst. Amikor Radnóti visszatért csehországi főiskolai tanulmányaiból, elhatározták, hogy összeházasodnak. Erre azt követően került sor, amikor Radnóti ledoktorál Szegeden. 1935. augusztus 11-én házasodtak össze.

A Pozsonyi út 1. számú ház második emeletén találtak közös otthonra, azóta ebben a lakásban élt most bekövetkezett haláláig Gyarmati Fanni. Kortársak visszaemlékezései alapján Fanni méltó szellemi társa és értő kritikusa volt a költőnek.

Radnóti Miklós 1940 szeptemberében kezdte meg első munkaszolgálatát, és 1944 májusában vonult be utoljára. A megpróbáltatások alatt, mint leveleiből, verseiből kiderült, felesége jelentette az egyetlen kapaszkodót az élethez.

„Alszik a tábor, látod-e drága, suhognak az álmok,

horkan a felriadó, megfordul a szűk helyen és már

ujra elalszik s fénylik az arca. Csak én ülök ébren,

féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod

íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert

nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.”

 

Fanni a háború vége felé a pécsi Sancta Maria leánynevelő intézetben talált menedékre.

A második világháború után orosz- és franciatanári diplomát szerzett. Előbb a Jurányi utcai közgazdasági középiskolában tanított gyorsírást, majd a színházművészeti főiskolán francia nyelvet. Férjéről – egyetlen alkalmat leszámítva, amikor György Istvánnak, egy bori túlélőnek adott interjút – soha nem nyilatkozott, és sosem járt a költőhöz köthető rendezvényekre. Magánemberként őrizte férje emlékét. Egész életét férje hagyatékának gondozására fordította.

Gyarmati Fannit 1999-ben a XIII. kerület, majd 2005-ben Budapest díszpolgárává választották. 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának adományozta Radnóti teljes kéziratos hagyatékát.

2009-ben – a Radnóti-emlékévben – a Magyar Köztársaság Középkeresztjével tüntették ki több évtizedes magas színvonalú oktatói munkájáért, valamint a Radnóti-hagyaték összegyűjtéséért, gondozásáért és közrebocsátásáért. 2012-ben Radnóti-díjat kapott.

Béke poraira.