„Gyönyörű, ritka tehetségű, de erőszakos, vérengző ember volt…” „…eszes, de minden erkölcsi érzés nélküli ifjú…” - írta róla Acsády Ignác. Borsos Tamás emlékirataiban pedig: „Ez az Báthory Gábor úgy felfuvalkodék magában, hogy ez világon minden fejedelmeket semminek tart vala magához képest; mind magyar és lengyel királyságra felette igyekezik…” 1589-ben született a család fejedelmeket adó somlyai ágából. Apja Báthory István a fejedelem és
király Báthory István unokaöccse, anyja Bebek Zsuzsanna. Szülei halála után ecsedi Báthory István országbíró vállalta gyámságot, aki végrendeletében óriási vagyont hagyott rá, és olyan nevelőre bízta, mint Czeglédi János, aki a legnevesebb külhoni egyetemeken - Wittembergában, Heidelbergben, Páduában - tanult és aki 1605-ben Bocskai udvarába is követte tanítványát. A korban szokatlanul fiatalon nősült, nagybátyja akaratából vette feleségül a „nagy kövér testű” palocsai Horváth Annát. Hamarosan különváltak, amivel nagy megbotránkozást keltettek - reformátusok lévén ugyanis könnyen elválhattak volna, de nem lehetett, ha Báthory Gábor meg akarta kapni a hatalmas ecsedi örökséget. Egy tönkrement, lepusztult ország trónját szerezte meg magának az alig 19 éves ifjú Bethlen Gábor segítségével. Ettől az évtől - 1608-tól - tartósan gazdag termést takaríthattak be, miáltal a gazdasági helyzet konszolidálódott, így jól indultak a dolgok. Sikerült maga mellé állítani a hajdúkat, tárgyalt Habsburggal, törökkel, nagy terveket dédelgetett: egységes magyar királyságot akart saját fősége alatt és a lengyel koronát. Úgy tervezte, ezek birtokában sikerrel szállhat szembe az oszmán
birodalommal. A terv inkább ábrándnak minősíthető, semmi realitása nem volt. Határozott kézzel fogott hatalmának kiépítéséhez. Keményen leverte a katolikus urak Kendi István által vezetett összeesküvését, akit el tudott fogni kivégeztette, az elmenekülők vagyonát elkobozta. Alig volt nála rosszabb hírű uralkodója a magyar történelemnek, pedig meggyilkolása után a kortárs Szepsi Laczkó Máté „vigyázó és oltalmazó” fejedelemként írja le, Nagy Szabó Ferenc jó fejedelemnek nevezi, aki „practica” áldozata lett és mélyen gyászolták a székelyek, a hajdúk, és udvari katonái. A kisemberek jótevőjüket siratták benne, hisz többeknek adományozott birtokot saját uradalmaiból. Szalárdi János, I. Rákóczi György levéltárosa így ír róla: „… vitézi bátor szív … fejedelmi nagy liberalitás, adakozás, mindenekhez való nagy kegyelmesség.” Rozsnyai Dávid históriás énekében a következő sor szerepel a főúri asszonyokkal kapcsolatban: „ Nem ő kezdte elöll, ha mondják se higyjed - Urak kötötték rá feleségek, higyjed.” Szilágyi Sándor 1867-ben megjelent életrajzi munkája szerint Báthory Gábor nem volt zsarnok, csak nagyon fiatal, nem ismerte föl korlátait „mondhatni megbuktatta önmagát”. Géczi András, a fejedelemgyilkosság egyik szervezője két évvel korábban így ír feleségének: „… az árulók az mit felőle beszélgetnek, látja az Úr Isten, hogy semmi nincsen abban, hanem fegyhetetlen életben viseli magát…” Ugyanez a Géczi volt akit követnek küldött a fejedelem a Portához, s akit útközben a lázadó szászok megvesztegettek (tudván, hogy vele könnyebben egyezkedhetnének), s már saját fejedelemségéért ügynökölt a töröknél. Bár tervei kudarcba fulladtak, árulása kétségtelen volt, Báthory mégis megbocsátott neki. A szászok kényszerűségből elfogadták a fejedelmi hatalmat, s úgy nézett ki, hogy megszilárdult Báthory Gábor trónja. Eddigre azonban Bethlen Gábor kijárta a töröknél saját kinevezését nekik ígérve Lippát és Jenőt. Tudott vajon Bethlen a készülő merényletről? Ő tagadta, de egy október 28-án kelt levelében azt írta, hogy 26-án a fejedelmet meggyilkolták Váradon, pedig akkor a hír még aligha érkezhetett el hozzá. Nagy Szabó Ferenc így írt a hamarosan trónra kerülő „nagy fejedelemről” : „Sok dolgot próbála Bethlen Gábor, melyekben a maga hasznát nézte inkább, nem az igazságot”. Megtette azt is, hogy a temesvári pasa vezetésével, török haddal indult Erdély és a fejedelem ellen, így 1613. október 23-án a rendek„féltekben szabadon megválasztották” őt. A mindössze 24 éves Báthory Gábor 1613. október 27-én lett gyilkos merénylet áldozata.
Írta: Márk Éva