1944. június 6-án 6 óra 30 perckor kezdetét vette a szövetségesek "Európa erőd" elleni offenzívája. A szövetséges haderő D. Eisenhower irányításával az első hullámban nyolc szövetséges hadosztály szállt partra Sainte Mére Église és Caen között. Június 6-án négy partszakaszon körülbelül 150 ezer katonát tettek partra a szövetségesek. A Utah partszakaszon a 4. amerikai gyalogos hadosztály, az Omaha nevűn az 1. amerikai gyalogos hadosztály, a Goldon az 50. brit gyalogos hadosztály, a Juno partszakaszon a 3. kanadai gyalogos hadosztály végül a Sword-ön a brit 3. gyalogos hadosztály egységei kezdték meg a hadműveleteket. Az invázió első napján az amerikaiak szívós ellenállásba ütköztek az Omaha szakaszon, emiatt csak nehezen tudtak két kis hídfőállást kiépíteni. A briteknek és a kanadaiaknak viszont rövid idő alatt sikerült egy 30 km hosszú és 10 km mély arcvonalat kialakítaniuk. Hitler kezdetben színlelt támadásnak vélte a dolgot, hiszen a fő támadást Calais térségében várta, ezért csapatait eleinte nem erősítette meg. Három nappal később a német nyugati harckocsicsoport első ellentámadása kudarcba fulladt. Hitler csak 12-én rendelte el a nyugati front megerősítését. A szövetségesek partraszálló egységeit 78 további hadosztály követte. Június 18-án már 619 000 szövetséges katona állt francia földön. Július 31-én az amerikaiak végrehajtották a döntő áttörést Avranches-nál. Eközben már több mint egymillió katona szállt partra Franciaországban, és vonult Párizs felé, Belgium és a Rajna irányába.
Topor istván