Habsburg Mária Krisztierna tiroli hercegnő, II. Ferdinánd testvére 1574. november 10-én született Grazban. Münchenben nevelkedett, megtanult minden háztartási fortélyt, amit a korabeli asszonyoknak tudni kellett. A családi feljegyzések szerint szelídlelkű, komoly, engedelmes kislány volt; kitűnően írt és fogalmazott, s jól tudott latinul - ennek nagy hasznát vette Erdélyben. Szerény és visszafogott volt, de rendelkezett azzal a magabiztossággal, mely a magas rangú családokban felnövő hölgyek sajátja volt. A hivatalos leánykérést követő jelképes esküvőn 1595-ben Bocskai István helyettesítette a vőlegényt, valószínű ekkortól ered bizalmas barátságuk. A házassági szerződésben Báthory Zsigmond hitbér fejében leköti Mária Krisztiernának a fogarasi uradalmat, mely ettől fogva többnyire az erdélyi fejedelemnék birtoka. Itt jelentős engedményekkel könnyítette a helybeliek terheit, csökkentette az adókat, tisztviselőket emelt magasabb rangra, pl. a román Boér családot, melyet később Zsigmond is megerősített. Erdélyig nehéz út várt a főhercegnőre, mert súlyos lázas betegség támadta meg, amiért többször meg kellett állniuk. A dinasztikus követelményeknek megfelelve és az anyai tanácsokat követve. Jó szívvel közeledett Zsigmondhoz, akit meg is szeretett, miként édesanyjának írta, akivel kitűnő volt a viszonya. A házasság realizálása azonban súlyos
kudarcba fulladt. Sokan, sokféleképpen magyarázták az esetet: Makkai László 1944-ben így írt: Zsigmond az esküvő után döbben rá, nem alkalmas a házaséletre, s „a megalázott férfi meggyűlölte nemes lelkű hitvesét”. Kemény Zsigmond szerint a fejedelmet szinte gyermekkorában „feslett életre vezették”, Passuth Sárkányfog c. regényében pedig „a férfi elvétette ezt az egyetlen, örök szertartást”. Nagy László szerint a homoszexualitás is szóba jöhet, Zsigmond csak hitte magáról, hogy biszexuális. Sok egykorú levél utal arra, hogy a korban nem szégyenkeztek a nemi aberrációk miatt, különösen ha „a fejedelem földi isten”, miként Kemény János írta az erdélyi uralkodókról. Zsigmondot aligha zavarta a sikertelen nászéjszaka, nem volt szégyenkezésre hajló alkat. Van olyan vélemény, hogy fiatalkori kicsapongásai során szerzett nemi betegség tette impotenssé, esetleg nem akarta megfertőzni feleségét. Ez utóbbi karaktere ismeretében valószínűtlen. Az is szóba került, hogy nagyon csúnya volt a lány, ez rettentette vissza Zsigmondot, ám Mária Krisztierna fennmaradt képei egy elfogadható külsejű nőt mutatnak, figyelembe véve a korabeli festők hízelgő ábrázolásmódját is. Nála csúnyább fejedelmi nők is elkeltek és sok gyermeket szültek a dinasztiának. Mária Krisztierna mindent elkövetett, hogy segítse Zsigmondot nehéz helyzetében. „Asszonyom, Anyám adjon felséged tanácsot, mit tegyek, hogy férjemet ne szeressem többé?”- kérdezte kétségbeesetten. Zsigmond 1597-es visszatértekor abban is megegyeztek, hogy testvérként együtt maradva kormányozzák Erdélyt, de a fejedelem egyre nehezebben viselte a felemás helyzetet. Feleségét Kővárra száműzte, ahonnan édesanyjának írott soraiban fejezte ki kétségeit és megalázottságát; „minden leveléből a honvágy sír ki, melyeket fogarasi és kővári magányában írogat”. Legbensőbb titkait anyján kívül jó barátjával, Bocskaival tudta megosztani, miközben az erdélyiek egyre
jobban megszerették kedvességéért és barátkozó természetéért. Báthory András – korabeli forrásokban inkább Endre – hajlandó lett volna őt nőül venni, de Krisztierna alig várta, hogy visszatérhessen hazájába. Válásuk után haza is ment, ahol régi feljegyzések szerint hiába várta reménykedve Zsigmond hívását, visszatértét. Végül 1608-ban „mindenszentek napján szűzies tisztaságát Isten szolgálatára felajánlva …” Hall város kolostorába vonult. Innen hiába harcolt a fogarasi uradalom őt megillető haszonbérletéért, melyből Báthory Andrástól az első félévi összeget még megkapta. A zavargások, változások megfosztották jövedelmétől. A zárdában folyamatosan számolgatta a hátralékokat, melyek fivére, II. Ferdinánd trónra lépésekor már 264 ezer forintot tettek ki, ám a rendek udvariasan, de visszautasították a királyt is, arra hivatkozva, hogy Fogaras jövedelmét már a császári kormány alatt (Basta idején) sem fordították Mária Krisztierna javára. A fejedelemasszony végrendeletében erélyi járandóságaiból 150 000 forintot hagyott zárdájára, „melyet ez még egy század múlva is nyilvántart, s 1701-ben már 1 106 000 forintot számol fel. Lehetséges hogy a halli zárda behajthatatlan követelései rovatában máig ott szerepel Fogaras, a rég letűnt erdélyi fejedelemség rovására.” E kolostorban érte a hír Zsigmond haláláról, ő maga is itt halt meg. Befejezésül pár mondat a legalábbis furcsa viselkedésűnek mondható férjről, akinek életével itt nincs mód foglalkozni, annyi azonban elmondható, hogy alig kilenc évesen lett árva. Neveltetéséről nagybátyja, Báthory István lengyel király gondoskodott, levelekben utasítva jezsuita nevelőit és udvartartását, akiket így nem ellenőrzött komolyabban senki, főleg 1584 után, amikortól Bocskai egyre ritkábban tartózkodott az udvarban. Házassága után gyóntatója arról írt, hogy korábban Zsigmond „ oly gyalázatos életet élt, hogy annak szennye még nejére is visszaesik”. Orgiáiról gyakran írnak, de nőkről, vagy akárcsak egyetlen nőről soha. A pedofíliának áldozatul esett gyermekek felnőtt korban általában szexuális zavarokkal küzdenek, továbbá a személyiség torzulása is gyakori. Ha a bántalmazó azonos nemű a fentieken kívül az egyén zaklatott érzelemvilágú lehet egész életében. Hogyan is jellemzik kortársai Báthory Zsigmondot?
Kegyetlen, zsarnoki, vérengző, vad, önző, ( Marczali szerint félig őrült), ugyanakkor kedves, szeretetreméltó, jószívű. Nem ő volt az egyetlen hasonló szavakkal jellemezhető főúr a korban. Az igazság aligha derül ki valaha is. A jobb sorsra érdemes Mária Krisztierna mindenesetre férje szélsőséges viselkedése miatt volt kénytelen zárdában bevégezni életét.
Forrás:
- Szádeczky Lajos: Báthory Zsigmondné, Mária Krisztierna Századok 1883-as évfolyam.
- Nagy László: A rossz hírű Báthoryak Kossuth Könyvkiadó 1985.
- Oborni Teréz: Principissa. Fejedelmi feleségek Erdélyben Rubicon 2008.
- Kovács Gergely István: Báthory Zsigmond Duna International Könyvkiadó Kft. 2011.
Írta: Márk Éva