1709. szeptember 27-én halt meg Bottyán János kuruc generális, a Rákóczi - szabadságharc kimagasló alakja, karizmatikus hadvezére.
Elszegényedett kisnemesi családból származott, vagyonát egy gazdag özveggyel kötött házasságával alapozta meg. Katonai pályáját végvárakban kezdte, Lotaringiai Károly mellett már alezredes volt, 1692-ben I. Lipót léptette elő ezredessé és egy huszárezred tulajdonosává. A törökellenes harcokat Badeni Lajos őrgróf oldalán folytatta, ekkortájt veszítette el fél szemét, amiért katonái Vak Bottyánként kezdték emlegetni. Rákóczi hűségére Bercsényi Miklós "szervezte be",s a fejedelem már 1703. december 10-én aláírta tábornoki kinevezését. Legendás katonai sikereket ért el, és mindvégig kitartott a fejedelem mellett. 1709-ben Tarnaörs melletti táborában halt meg, sokak szerint pestisben, de valószínübb, hogy agyhártyagyulladásban. Katonai díszpompával temették el Gyöngyösön, a ferencesek templomában. II. Rákóczi Ferenc így írt róla: "Nem volt sem jó származású, sem művelt ember, ezért igen nyers volt, de józan, éber és szorgalmas. Szerette a népet, és az is rendkívül szerette őt, mert katonáit szigorú fegyelemben tartotta, de mindenkor igazságot szolgáltatott nekik, amikor igazuk volt".
1864. szeptember 27-én született Andrej Hlinka szélsőséges nacionalista szlovák politikus, római katolikus pap. Előbb a Zichy-féle Néppárt tagja lett, majd amikor az határozottabb magyar nemzeti politokába kezdett kilépett, és megalakította a Szlovák Néppártot. 1906-ban magyarellenes agitáció miatt kétévi börtönre ítélték és papi hivatása gyakorlásától is eltiltották. Ettől kezdve keményen magyarellenes, szélsőségesen klerikális, idegengyűlölő, antikommunista karaktert kapott az általa irányított párt, melynek parlamenti képviselője volt. 1938-ban halt meg, ezután helyét Jozef Tiso vette át. A háború utáni Csehszlovákiában nem beszélhettek róla, de a rendszerváltás után már a modern Szlovákia egyik legfontosabb személyiségeként hozták vissza a köztudatba.
Márk Éva
|
|
