A NAP IDÉZETE: "Azt mondják, hogy bár Isten nem tudja megváltoztatni a múltat, a történészek igen; talán éppen ezért tűri meg őket az Úr, mert e tekintetben hasznára lehetnek." SAMUEL BUTLER angol író (1835-1902)
ÉVFORDULÓK szeptember 26-án
Szeptember 26. JUSZTINA napja. A magyarban ritka női név egyik korai viselője Antiokhiai SZENT JUSZTINA, egy pogány pap keresztény leánya, akibe végzetesen beleszeretett egy mágus. Kedvéért kikeresztelkedett, a város püspöke lett, maj a Diocletianus idejében zajló keresztényüldözés során mindketten vértanúhalált haltak.
1274. szeptember 26-án rivális magyar főúri csoportok - IV. (Kun) László és András herceg, a későbbi utolsó Árpád-házi király hívei - a Székesfehérvár közeli Fövenynél összecsaptak. A csatából CSÁK nemzetségbeli PÉTER és serege, László király emberei kerültek ki győztesen, szemben a Kőszegiekkel és a Gut-Keledekkel, akik Andrást támogatták.
1920. szeptember 26-án a magyar nemzetgyűlés elfogadta a nem keresztény származásúak egyetemi felvételét szabályozó ún. "numerus clausus"-t, ami a zsidó fiatalok továbbtanulásának korlátozását jelentette.
1945. szeptember 26-án halt meg BARTÓK BÉLA világhírű zeneszerzőnk, zongoraművész, népzenekutató. Nagyszentmiklóson született 1881-ben. Pedagógus szülei hamar felismerték zenei adottságait, előbb édesanyja tanította zongorázni, majd Pozsonyban és Budapesten tanult. Oktatta őt Erkel László (E. Ferenc fia) és Thomán István (Liszt Ferenc tanítványa). Magával ragadta a függetlenségi-nemzeti áramlat, viselte Szuhafői előnevüket, tüntetően magyaros ruhában járt, és zenéjében is ezt a stilust kereste. Nyaralása során hallott énekelni egy székely cselédlányt; ez az élmény a népzene gyűjtése felé fordította, így ismerkedett meg Kodály Zoltánnal és Vikár Bélával. Az I. világháború után elcsatolt országrészekbe már nehéz volt eljutni, ezért az összegyűjtött anyag tudományos feldolgozásába fogott. A szlovák és román népzenékről írott tanulmánya, melyet a "népek testvérré válásának eszméje" vezetett, felszította a szélsőséges nacionalisták támadását, egész sajtókampány indult meg, melyben hazafiatlannak bélyegezték. Ezalatt külföldön egyre népszerűbb és elismertebb lett művészete és 1940-ben a fasizálódó Európából az USÁ-ba költözött. Hamvait 1988-ban hozták haza New Yorkból.
Márk Éva
|
|
