1305. október 9-én Vencel magyar király lemondott a magyar koronához való jogáról és a koronázási jelvényeket átruházta III. Ottó bajor hercegre. Vencel IV. Béla magyar király ükunokája volt, II. Vencel cseh király és Habsburg Jutta hercegnő fia. 1301-ben, III. András halála után a magyar főurak többsége II. Vencelt akarta a magyar trónra ültetni, aki maga helyett 12 éves fiát javasolta. 1301. augusztus 27-én Hont-Pázmány nembeli János kalocsai érsek koronázta királlyá Székesfehérvárott. A magyarosabb hangzású Lászlóra változtatták a nevét, és az oklevelekben is ezen a néven szerepel. 1302-ben a magyar főurak és a főpapság
nagy része őt támogatta Károly Róberttel szemben. Vencel hívei megakadályozták, hogy Budát, a gyermekkirály székhelyét elfoglalja Károly Róbert serege. VIII. Bonifác pápa 1303-ban Vencel és Károly Róbert - a két trónkövetelő - küzdelmében Károly Róbert javára döntött, és Vencelt eltiltotta a királyi cím viselésétől. Apja 1304 júniusában hazavitte Csehországba, Magyarországot pedig Kőszegi Ivánra, a kinevezett kormányzóra bízta.  

1651. október 9-én az angol köztársaság (Commonwealth and Free State) államtanácsának vezetője, Oliver
Cromwell kihirdette a hajózási törvényt (Navigation Act). A törvény értelmében az Afrikából, Ázsiából és Amerikából származó áruk behozatalát vagy onnan történő elszállítását csak angol hajókon engedélyezi. A törvény Hollandia ellen irányult, amely hatalmas hajóparkjával a legfőbb közvetítője volt nemcsak a gyarmati, hanem az európai országok közötti kereskedelemnek is. A hajózási törvény alapozta meg Anglia tengeri hatalommá emelkedését.

1944. október 9-én állapodott meg Churchill és Sztálin az ún."cédulaegyezményben" a befolyási övezetek
felosztásáról, mely következtében az érintett területek - köztük hazánk - további sorsáról a nagyhatalmak döntöttek. 1944. október 9-én késő este a Kreml egyik termében Churchill és Sztálin befolyási övezetekre osztották Délkelet-Európát. A moszkvai konferencia október 9-től 17-ig tartott. A korabeli brit külügyi iratokban "Tolsztoj-konferencia" fedőnévvel illették az 1944. októberi tárgyalásokat. A kilenc napig tartó, sokszor az éjszakába nyúló megbeszéléseken Lengyelország jövője volt a fő téma, a konferencia jelentőségét mégsem ez adta. A moszkvai kilenc nap a híres-hírhedt "százalékos megegyezés" révén vált ismertté és gyakran idézetté.

1944. október 9-én Churchill így szólt Sztálinhoz: "Jussunk dűlőre a balkáni ügyekben. Az önök seregei Romániában és Bulgáriában vannak. Nekünk érdekeltségeink, képviseleteink és ügynökeink vannak ott. Ne keresztezzük jelentéktelen ügyekkel egymás útját. Ami Nagy-Britanniát és Oroszországot illeti, mit szólna hozzá, ha önöknek 90 százalékos túlsúlyuk volna Romániában, nekünk ugyancsak 90 százalékunk Görögországban, Jugoszlávián pedig fele-fele arányban osztoznánk?" Amíg Sztálinnak ezt fordították,
tárgyalópartnere egy papír fecnire firkantotta javaslatát, amely egészen pontosan így szólt: "Románia: Oroszország 90 százalék, a többiek 10 százalék; Görögország: Nagy-Britannia 90 százalék (az USA-val egyetértésben), Oroszország 10 százalék; Jugoszlávia: 50-50 százalék; Magyarország: 50-50 százalék;
Bulgária: Oroszország 75 százalék, a többiek 25 százalék". A brit miniszterelnök így emlékezett a továbbiakra: "Pillanatnyi szünet következett. Sztálin akkor fogta a kék ceruzáját, vastagon kipipálta a feljegyzést, majd
visszacsúsztatta felénk. Az egész nem tartott tovább, mint amennyi idő alatt most leírtam (...) Végül így szóltam: Nem gondolja, hogy meglehetősen cinikus dolog volna azt a benyomást kelteni, hogy csak úgy félvállról vesszük ezeket a több millió ember sorsát eldöntő dolgokat? Égessük el azt a papírt! - Ne, tartsa csak meg - mondta Sztálin." Churchill és Sztálin ezzel kölcsönösen elismerték egymás elsőségét a Földközi-, illetve a Fekete-tengeren.

1967. október 9-én Bolíviában megölték Ernesto "Che" Guevara Sernát.

Che 1966-ban érkezett Bolíviában. 1967. október 8-án a kormánycsapatokkal vívott tűzharcban megsebesült és fogságba esett. Másnap La Higuerában, egy apró tanteremben kivégezték. Fidel Castro barátja és fegyvertársa gerillaháborúra és Kuba felépítését illető elképzeléseivel sok forradalmár számára példaképpé vált. Az amerikai és európai egyetemisták körében sok hívet szerzett.

Topor István