1848. október 8-án, a Batthyány-kormány lemondása után a képviselőház az Országos Honvédelmi
Bizottmányra ruházta a végrehajtó hatalom gyakorlását. A képviselőház október 8-i ülésén közhelyesléssel Kossuthot választotta meg az OHB elnökévé. Kossuth ezzel valójában egy kollegiális kormány elnökeként az
ország első számú vezetője lett. A parlament a teendők szétosztását a tagok között az elnökre ruházta. November végére kialakultak a hatáskörök és a testület munkarendje. A fontosabb ügyeket Kossuth intézte, helyettese Nyáry Pál lett, a rendőri ügyek intézésére Madarász László kapott megbízást. A testület nem függött az uralkodótól, viszont felelősséggel tartozott az országgyűlésnek, amely tagjait bármikor visszahívhatta. Tevékenységét a Függetlenségi Nyilatkozat (1849. április 14.) után szüntette meg, miután a kormányzó-elnöknek megválasztott Kossuth a végrehajtó hatalom gyakorlására a Szemere-kormányt nevezte ki.
1908. október 8-án zajlott le az ún. vasbotos tüntetés Budapesten. Az általános választójogért és a rendőri terror ellen tüntető munkások revolverrel és vasbotokkal támadt az ellenük kivezényelt rendőrökre.
1940. október 8-án adta utolsó magyarországi hangversenyét Bartók Béla és felesége Pásztory Ditta. Bartókot a
nemzetiszocializmus európai és magyar térhódítása késztette az emigráció gondolatával való foglalkozásra. Miután1939-ben meghalt édesanyja, akivel mindaddig nagyon szoros kapcsolatban volt, megerősödött benne a távozás gondolata. 1940 tavaszán amerikai hangversenykörútján végleg elhatározta, hogy emigrál. Október 8-án Ferencsik János vezényletével adta utolsó koncertjét. Négy nappal később elutazott, majd október 20-án Lisszabonban hajóra szállt, és végleg emigrált
1980. október 8-án II. János Pál a Szent Péter bazilika altemplomában felszentelte a Magyarok Nagyasszonya kápolnát. A pápa szentbeszédében felvázolta azt az utat, amely az egységes, közös keresztény hagyományaira épülő Európa felé vezet. Miután méltatta a kápolna oldalfalait díszítő domborművek magyar szentjeit és boldogjait, utalt a II. vatikáni zsinat tanítására, miszerint az életszentség az igazi polgári haladást is elősegíti. A pápa kitért a Magyarok Nagyasszonya iránti tiszteletre és áhítatra. "Máriát szakadatlanul segítségül hívta a nép, nemzeti élete sorsdöntő óráiban. Attól az időtől fogva, hogy Szent István a Szent Koronát, a nemzeti egység tisztelt jelképét és az egész népet a legszentebb Szűz gondjaira bízta, egészen a II. világháború fájdalmas és megrázó óráiig, soha sem szakadt meg Magyarország gyermekeinek bizakodó imája Máriához, aki - a zsinat szavaival - anyai szeretetével gondoskodik Fiának testvéreiről...". János Pál pápa rámutatott, hogy a kápolna egyben kifejezi a magyar hívek Szent Péter utódához való hűségét, jele annak, hogy a magyar helyi egyház bekapcsolódik Krisztus Egyházának egyetemes közösségébe.
Topor István
|
|
