1648. október 24-énXIV. Lajos francia király, Krisztina svéd királynő és III. Ferdinánd császár megbízottai aláírták a Münsterben és Osnabrükben tárgyalt vesztfáliai béke okmányait. Ez a béke zárta le a XVII. század világháborújának is nevezett harmincéves háborút (1818-1648), és névlegessé tette a császár hatalmát a német birodalmi fejedelemségek felett. A háborúban vereséget szenvedő Habsburgok kénytelenek voltak elismerni a Holland Egyesült Tartományok és Svájc függetlenségét, Svédország megkapta a Balti-tenger német partvidékét, Franciaországnak ítélték Elzászt, és megerősítették Metz és Verdun birtoklásában. Brandenburg és Bajorország is területeket nyert. Felülbírálták az 1555-ös augsburgi vallásbéke „cuius regio eius religio” (akié a föld, azé a vallás) elvét, és a vallásgyakorlást magánüggyé tette.
1685. október 24-én Gyulafehérvárott az erdélyi országgyűlés I. Lipót újabb felszólításáról tárgyalt. Ebben az uralkodó arra szólította fel Erdélyt, hogy álljon el a Portától, télre fogadjon be 13 ezer főnyi császári katonaságot, továbbá adjanak segítséget Várad tervezett ostromához. Az országgyűlés elutasította Lipót kéréseit, és a válasszal Haller János vezetésével követséget menesztett Bécsbe.
1917. október 24-én hajnalban, Otto von Below tábornok vezetésével indult meg az osztrák–magyar és német erők közös caporettói offenzívája, mely néhány órán belül áttörést eredményezett, és a frontvonalat később egészen a Piave folyóig tolta előre. A váratlan támadás az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legsikeresebb világháborús hadműveletének bizonyult, mely kis híján teljesen megsemmisítette Luigi Cadorna hadseregét. Az új frontvonal a Piave mentén alakult ki.
1929. október 24-én New York-i tőzsdén a részvények árfolyama zuhanni kezdett. Hatalmas pánikot keltett. Az árfolyamok 90 %-kal is estek, ami 15 milliárd dollár veszteséget jelentett. A történelembe "fekete csütörtök" néven bevonult esemény a húszas évek nagy konjunktúrájának végét és a világgazdasági válság kezdetét jelezte, amely az egész világra és minden gazdasági ágra kiterjedt. A társadalom átrétegződéséhez és milliók elszegényedéséhez vezetett.
.jpeg)
1938. október 24-én Imrédy Béla kormánya újabb jegyzéket adott át Prágában Csehszlovákiának. Ebben a csehszlovák kormány haladéktalan intézkedését követelte, hogy adja át a müncheni egyezményben Magyarországnak ítélt területeket. A vitás területekről pedig népszavazással döntsenek a hovatartozásról. Amennyiben ezeket az intézkedéseket nem hajlandóak végrehajtani, úgy Magyarország a müncheni egyezményt megkötő négy hatalom döntőbíráskodását fogja kérni.
Topor István
|
|
