1254. október 18. körüli napon IV. Béla gyűlést hívott össze Nógrád, Hont és Gömör megyék részvételével, ahol elrendelte a tatárjárás óta jogtalanul elfoglalt birtokok visszaadását eredeti tulajdonosaiknak. Ekkortájt - esetleg épp ugyanott - bízta meg a jogtalanul elfoglalt várföldek visszavételével Rátót nembéli Loránt nádort, és Balog Miklós étekfogó mestert a királyi udvarnokföldek visszafoglalásával.
1540. október 18-án foglalta el I. Ferdinánd számára Leonhard Vels generális Visegrádot, Vácot, majd Pestet. Pár nappal később kezdte meg a Fráter György és Török Bálint által védett Buda ostromát. Ott nem járt sikerrel, bevette viszont Tatát és Székesfehérvárt.
1548. október 18-án I. Ferdinánd országgyűlést hívott össze Pozsonyba. A meghozott törvényeket egy hónappal később szentesítette, ezek voltak a legfontosabbak: az eretnekséget meg kell szüntetni; rendeletek a katolikus egyház megerősítésére; az anabaptisták és a szakramentáriusok (Luther kifejezése azokra, akiktagadták Krisztus valóságos jelenlétét az oltáriszentségben) kiűzése az országból; a király megbüntetheti azokat, akik nem engedelmeskednek neki; a török felé adózó jobbágyok magyar részre csak fél adót fizessenek; a jobbágyok szabad költözködési jogának felfüggesztése; a robot 52 napban való maximálása.
Márk Éva
|
|
