732. október 10-én aratott győzelmet a poitiers-i csatában (tours-i csatának is szokták nevezni) a Martell
Károly vezette frank sereg az arab hódítók fölött. Az ütközetre Poitiers és Tours városa között került sor. A szemben álló seregek létszámáról megoszlanak a vélemények. A frankokét 15 ezer és 70 ezer, míg az Abdul Rahman Al Ghafiqi emír által vezetett muszlim erőkét 20 ezer és 80 ezer fő közé teszik. A csatát az döntötte el, hogy egy kisebb frank egységnek sikerült az emírt és testőreit gyűrűbe fogni és megölni. Halálával az arab sereg fegyelme megbomlott, az alvezérek pedig a visszavonulás mellett döntöttek. A frankok mintegy 1500
harcost veszítettek, míg a muszlimok vesztesége több ezer főre rúgott. A poitiers-i győzelmet a kereszténységnek az iszlám fölött aratott diadalaként ünnepelték, amely egyben gátat is szabott az arabok további európai terjeszkedésének.
1849. október 10-én, négy nappal az aradi tábornokok és Batthyány Lajos pesti kivégzése után Haynau újabb halálos ítéleteket hajtatott végre. Haditörvényszéki ítélettel Pesten kivégezték Csány László volt közmunka- és közlekedési minisztert. Csányt május 1-jén nevezte ki miniszterré Kossuth. Júliusban az utolsók között hagyta el a fővárost. Ő is azok között a miniszterek között volt (Vukovics Sebő igazság- és Aulich Lajos hadügyminiszterrel együtt), akik augusztus 11-én felszólították Kossuthot a lemondásra, és követelték tőle, hogy a hatalmat adja át Görgeinek. Az ő kézjegye szerepelt Kossuth, Vukovics és Horváth Mihály mellett a kormány lemondó nyilatkozatán. Ezt követően csatlakozott Görgei táborához, s augusztus 13-án, Világosnál került
fogságba. A hadbíróság szeptember 26-án felségárulás vádjával kötél általi halálra ítélte. Az ítéletet reggel 6 órakor hajtották végre.
Csányval együtt végezték ki Jeszenák János bárót, Nyitra és Pozsony megyék kormánybiztosát is. 1849. január közepén Komáromban tartózkodott, amelyet július 12-13-án elhagyott. Augusztus 13-án Világosnál került orosz fogságba. A pesti császári és királyi hadbíróság kötél általi halálra ítélte.
1907. október 10-én 200 ezres tömeg tartott sztrájkot az általános titkos választójog bevezetéséért. A történelemben "vörös csütörtök"-ként bevonult tüntetésen Budapesten 100 ezres tömeg, vidéken is ugyanennyi ember mozdult meg.
1963. október 10-én halt meg Párizsban Édith Piaf világhírű sanzonénekes, Franciaország egyik jelképe. Eredeti neve Édith Giovanna Gassion volt. A Piaf művésznevet, amely a párizsi argóban Verebet jelent, Louis Leplée, a Gerny's kabaré igazgatója adta neki. A számtalan világhírű slágert előadó, hányatott sorsú énekest élete utolsó évében a rák támadta meg. A párizsi Pére Lachaise-temetőben helyezték örök nyugalomra. Utolsó útjára több mint negyvenezren kísérték el.
Topor István
|
|
