1734. november 5-én a Zemplén vármegyei Bodrogkeresztúrra református egyházi zsinatot hívtak össze. Az
október 20-i királyi rendelet lehetővé tette, hogy a református és evangélikus egyháznak egyaránt négy-négy szuperintendensség felállítását engedélyezte. A református zsinatnak volt a feladata, hogy a rendelet értelmében kialakítsa a református egyház szervezeti beosztását. A négy magyarországi egyházkerületet
50 esperességre és 1258 egyházközségre osztotta.
1870. november 5-én 22 évesen hunyt el Petőfi Zoltán költő, műfordító és vándorszínész Petőfi Sándor és Szendrey Júlia egyetlen gyermeke. Pedig születésekor apai nagyapja, Petrovics István fiának küldött levelében ezt írta: "Zoltánnak kardot kell szerezni, mert különös esztendőben született, hogy minden kis gyermek oldalán kardot kell látnunk. Eddig különös vágyásom volt a harcra, de most már tiz annyi van, hogy kedves unokám ne jusson a pogányok kezébe. Csak az isten egészséget adjon, nem maradok itthonn.". Az alma azonban messze esett fájától. Apjával ellentétben rossz tanuló volt, gyakran váltogatta iskoláit. Utoljára a szegedi piaristáknál
tanult, ám azok eltanácsolták az iskolából. Ekkor állt vándorszínésznek. Előbb Debrecen, majd Nagyvárad következett. Hajlama és rendezetlen magánélete is közrejátszott abban, hogy fiatalon tüdőbajba esett. Két évvel anyja halála után, ő is távozott az élők sorából.
1918. november 5-én a szerb csapatok megkezdték Magyarország déli területeinek a megszállását. Mišić vajda,
szerb vezérkari főnök hadparancsa értelmében az 1. és 2. szerb hadsereg megkezdte a Szerémség, Szlavónia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Dalmácia megszállását. Ezzel egy időben a Bánátot keleten a
Temesvár-Versec-Fehértemplom, északon a Maros vonaláig, valamint a Bajától és Szabadkától délre eső területek szerb megszállása vette kezdetét.
Topor István
|
|
