1718. november 21-én született Hatvani István. Rimaszombaton született 1718-ban, elszegényedett köznemesi családból. Szülővárosában, majd Debrecenben tanult, végül a svájci Bázel egyetemén szerzett rövid idő alatt teológiai és orvosi doktorátust (1747-1748). A debreceni kollégium meghívta professzorául, előzőleg azonban a kor szokása szerint nagyobb tanulmányutat tett, különösen Leiden egyetemén tanult sokat a modern természettudományból. 1748-ban foglalta el a debreceni professzorságot, filozófiát, matematikát és fizikát adott elő, ez utóbbi keretében 1750-tõl kezdve rendszeresen kémiát is oktatott magas színvonalon, előadási kísérletei szerezték számára az ördöngösség hírét. Sokoldalú tudományos és pedagógusi munkássága nevét a
korabeli művelődésügy legnagyobbjai közé emelte.
1806. november 21-én Napóleon berlini dekrétumával kontinentális zárlatot rendelte el Európa körül. Az angol
kereskedelemnek az európai kontinensről való kizárása válasz volt az angol részről Franciaország egész északi tengerpartjára kimondott blokádra. Napóleon dekrétuma eltiltotta az angol hajóknak vagy az angol kikötőkből jövő semleges hajóknak a kikötését Franciaország és a szövetséges államok, így Hollandia, Spanyolország, Nápoly, Etruria kikötőiben; ugyanakkor szabad zsákmánnyá nyilvánított minden, a kontinensre érkező megtalált, lefoglalt angol eredetű árut. A blokádhoz csatlakozott Poroszország, Dánia, Svédország. Oroszország is
kimondta a zárlatot, de csak tessék-lássék módon, és éppen ez volt egyik fő oka az 1812-es hadjáratnak. Hasznos eredménye volt a kontinentális zárlatnak új iparágaknak, főleg a gyarmati nádcukor pótlására a répacukoriparnak kialakulása és fellendülése Franciaországban és a kontinens többi országaiban, így hazánkban is. Ez gyorsította fel a paprika országos, sőt európai elterjedését, és a répacukorgyártást,
amelynek kezdete 1808-ra tehető, amikor Ercsiben egy kis mezőgazdasági cukorkészítő üzemben megpróbálkoztak a cukorfőzéssel.
1916. november 21-én hunyt el I. Ferenc József az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója, Ausztria
császára és Magyarország apostoli királya. Ferenc József halála, idős korából fakadóan, nem jelentett váratlan hírt. 1916. november 20-án heveny rosszullétre panaszkodott; légcsőhurut-gyulladásából tüdőgyulladás lett, de az öregemberként is makacs uralkodó orvosai kérlelése ellenére sem volt hajlandó felhagyni a megszokott, rutinszerűvé vált munkával. Halálának napján, november 21-én hajnalban 38.1 fokos láza ellenére már fél négykor az íróasztal mögött görnyedt. Ebéd után már 39.5 fokos láza volt, de dolgozott tovább, rendületlenül. Este hétkor ágyba dugták a már méltatlankodni is alig képes, nagybeteg császárt. Álmában halt meg, este kilenc után öt perccel, 86 éves korában.
Topor István
|
|
