November 20-a A gyermekek jogának világnapja. Az ENSZ közgyűlése 1954-ben ajánlotta először ezt a napot ünnepnek. 1959-ben ezen a napon fogadták el "A gyermeki jogok nyilatkozatát", majd 1989-ben "A gyermekek
jogainak konvencióját". A konvenciót Magyarország 1990. március 19-én írta alá. Naponta csaknem 30.000 öt éven aluli gyermek hal meg szerte a világon olyan okok miatt, amelyek megelőzhetőek lennének; 640 millió gyermeknek nincs fedél a feje fölött; mintegy 130-140 millió gyermek nem jár iskolába. A gyermekek jogairól Európa-szerte megemlékeznek, Magyarországon 1997-ben ünnepelték először a gyermekek jogainak egyetemes napját. Az Országgyűlés 1997-ben fogadta el a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt, amelybe mindazok a gyermeki jogok bekerültek, amelyeket az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye
rögzít. A gyermekkereskedelemről, gyermekprostitúcióról és gyermekpornográfiáról szóló kiegészítő Jegyzőkönyv megtiltja ezeket a cselekményeket és arra szólítja fel az államokat, hogy szigorúan üldözzék és
büntessék a kizsákmányolásnak ezt a formáját.
1848. november 20-án avatták fel a Pestet és Budát összekötő első állandó hidat, a Széchenyi lánchidat. A híd
építésének terve Széchenyi fejéből pattant ki, az anyagi feltételeket báró Sina György finanszírozta. A terveket az angol építész Tierney Clark készítette, a kivitelezést pedig a skót építész Adam Clark irányította. A hídfők oroszlánjait egy lőcsei szobrászművész, Marschalkó János készítette.
1917. november 20-án a Cambrai ütközet hajtották végre az angolok az első sikeres harckocsi támadást. A
British Tank Corps 474 harcjárművet vetett be.
1919. november 20-án hajnalban Héjjas Iván terrorista különítményesei a rendőrség tudtával a kecskeméti
fogházból elraboltak 36 kommunista tevékenységgel gyanúsított személyt. A Tanácsköztársaság helyi vezetőit a Héjjas-banda tagjai ugyanúgy az orgoványi erdőben kínozták meg és végezték ki, mint korábbi áldozataik mindegyikét.
1923. november 20-án a budapesti bazilikában Habsburg Ottó születésnapján királypárti demonstrációt tartottak. Az "Ottó-mise" a magyarországi legitimizmus demonstrációja volt. A misét követően este 1000 személyes vacsorát rendeztek. 1923 - 1943 között minden évben megismételték a misét, sőt még 1945-ben is megtartották.
1940. november 20-án Bécsben gróf Csáky István magyar, Ribbentrop német, Ciano olasz külügyminiszter, valamint Japán berlini nagykövete, Kuruszu jegyzőkönyvben rögzítették, hogy Magyarország csatlakozik a Japán, Németország és Olaszország között Berlinben, 1940. évi szeptember 27. napján aláírt a háromhatalmi egyezményhez.
1945. november 20-án kezdődött Nürnbergben a Nemzetközi Katonai Törvényszék előtt a náci háborús bűnösök pere. A főbűnösként vádaláhelyezett 24 nemzetiszocialista politikus, tábornok, ésgyártulajdonos , valamint hét szervezet perében kezdődtek meg a tárgyalások. A törvényszék elé állított személyeket a béke elleni , háborús valamint emberiség elleni bűncselekmények és béke elleni összeesküvés vádjával állították bíróság elé.
Topor István
|
|
