A NAP IDÉZETE:
"Mindenki mindenkiért felelős. És az élet egyetlen élet! Mindenkié csak egyetlenegy." SZABÓ MAGDA
November 19-e ERZSÉBET napja. Héber eredetű név, amelynek eredeti jelentése "Isten az én esküm", "Isten megesküdött" vagy: "Isten a teljesség", "Isten a tökéletesség". Számos viselője közül az egyik legismertebb Árpád-házi Szent Erzsébet II. András és Merániai Gertrúd gyermeke.
1493. november 19-én Kolumbusz Kristóf második útja során ezen a napon jutott el egy nagy szigethez, amelyet a helyi lakosok Borique-szigetnek neveztek. Kolumbusz a San Juan Batista, azaz a Keresztelő Szent János nevet adta neki. Ez a sziget ma Puerto Rico.
1608. november 19-én Pozsonyban az országgyűlés királlyá választotta, majd a Szent Koronával királlyá koronázta Mátyás főherceget, aki II. Mátyás néven vonult be a magyar történelembe. Érdekesség, hogy ekkor jelent meg először a koronázási drapérián nemzeti színünk, a piros-fehér-zöld. Más források és ábrázolások szerint viszont először a Báthori Zsigmond valamint Mihály vajda és Giorgio Basta generális seregei közt lezajlott goroszlói csatában (1601. augusztus 3.) már megjelentek olyan zászlók, melyeken a címerünkben is szereplő piros-fehér-zöld színek szerepeltek.
1857. november 19-én hunyt el Debrecenben Balásházy János, az agrártudományok egyik első hazai művelője. Sátoraljaújhelyen született 1797. március 6-án, nemesi családban, de ennek előnyeit nemigen élvezhette, mivel 10 évesen teljes árvaságra jutott és gyámja rosszul sáfárkodott örökségével. A sárospataki református kollégium után jogot, majd a keszthelyi Georgikonban gazdászatot tanult. Élete során hol birtokos gazdaként, hol jószágigazgatóként próbált boldogulni, inkább kevesebb, mint több anyagi sikerrel. Népes
családjának eltartása, felesége korai halála és súlyos betegségei is akadályozták az érvényesülésben. Mégis, ennyi hátrányt leküzdve, jelentős alkotásokat hagyott hátra. Maradandót alkotott a politika és az agrártudományok területén is.
2007. november 19-én 90 éves korában elhunyt Szabó Magda Kossuth- (valamint még számos magyar és nemzetközi) díjas írónő, műfordító. Meghatározó élménye szülővárosa. Önéletrajzi ihletésű műveiben, így az Ókút, az Abigél, a Régimódi történet és a Für Elise című regényeiben saját és szülei gyermekkorát valamint a
20. század elejének Debrecenét mutatja be. Számos regényében foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.
Topor István
|
|
