Évfordulók március 29-én

1464. március 29-én a székesfehérvári országgyűlés királlyá koronázta Hunyadi János fiát, I. Mátyás néven.
A kancellária használatba vette a király újonnan vésetett kettős felségi pecsétjét - nagypecsétjét - és aranypecsétjét. Ettől fogva az oklevelekben feltüntették a koronázástól számított éveket is. Mátyás függőpecsétje tömör aranyból készült. Előlapján a király ülő alakja látható a felségjelvényekkel, lábánál kerek talpú pajzsban hármas halomból kiemelkedő kettőskereszt. A bulla latin nyelvű körirata magyarul így hangzik: Az Úristen az én segítőm. Hátlapján hétszer vágott kerek talpú pajzs látható.
1848. március 29-én Pest város Közbátorsági Bizottmánya elhatározta, hogy az ország önállóságát biztosító törvényjavaslat királyi jóváhagyásának további halogatásának esetén Pestre hívja a kormányt és itt forradalmi úton kikiáltja a függetlenséget.
1885. március 29-én megszületett Szabadkán Kosztolányi Dezső, a Nyugat első nemzedékének és a magyar irodalomnak egyik legnagyobb alakja. Egyetemi tanulmányai alatt kötött barátságot Babits Mihállyal és Juhász Gyulával. állandó szereplője volt Négyesy László stílusgyakorlatainak. 1906-tól a Budapesti Napló belső munkatársa lett.
1908-ban Az induló Nyugat szerzője lett. Versciklusa, A szegény kisgyermek panaszai (1910) rendkívül népszerűvé tette. 1913-ban feleségül vette Harmos Ilona (írói nevén Görög Ilona) színésznőt. A 1920-as években az epika felé fordult. Ekkor jelentek meg regényei. Nero, a véres költő, Pacsirta, Aranysárkány, Édes Anna. 1922 és 1924 között írt verseiből alakította ki A bús férfi panaszai című versciklusát. E regényeivel a magyar prózairodalom legnagyobbjai közé emelkedett. Tevékeny szerepet vállalt a nyelvművelésben, cikkek sokaságában támadta a nyelvhasználat idegenszerűségeit. Novelláiban új hőse jelent meg: Esti Kornélban saját "másik énjét" is ábrázolta.
1930-ban a Kisfaludy Társaság tagjai közé választotta, ugyanebben az évben a Magyar PEN Klub elnöke lett.
1933-ban megszületett e korszakának összefoglaló műve, a Számadás című szonettciklus, 1935-ben pedig Számadás című verseskötete.
1933 nyarán jelentkeztek később végzetessé váló betegségének első tünetei. Ez év őszén írta a Hajnali részegséget. 1935-ben megismerkedett a Szeptemberi áhítat ihletőjével, Radákovich Máriával, utolsó nagy szerelmével. 1936 januárjában betegsége ismét súlyosra fordult, Stockholmban kezelték. Tengerszem címmel jelentek meg összegyűjtött elbeszélései. Halála után legjelesebb kor- és nemzedéktársai búcsúztatták.
Költői tevékenységének szerves kiegészítői műfordításai, melyekben szabadon csapongott a világirodalomban, nem hűségre, hanem szépségre törekedve.
Regényei és elbeszélései a magyar próza egyik csúcspontját jelentik. Rendkívüli hatást tett irodalmunkra: Márai Sándor, Ottlik Géza, Esterházy Péter tisztelegtek emléke előtt.
Cikkeiben ugyancsak műfajteremtőnek bizonyult: a magyar tárcaírás mestere volt, személyes reflexióival gazdagította a bemutatott élettényeket. Bírálatai a magyar impresszionista kritika kiemelkedő teljesítményei; nagy megértéssel és beleérzéssel elemzett minden művet és jelenséget.
Topor István