1457. március 16-án estefelé a budai várban a Szent György téren kivégezték Hunyadi Lászlót, a nándorfehérvári győző, Hunyadi János fiát.
V. László a nagybátyja, Czillei Ulrik elleni politikai gyilkosságot követve esküvel fogadta Szilágyi
Erzsébetnek, hogy a Hunyadi fiúknak és híveiknek nem lesz bántódásuk. Néhány hónappal később Hunyadi János fő támogatói közül is többen szakítottak Hunyadi Lászlóval, többek között Újlaki Miklós is. A bosszú terve is elkészült: 1457 márciusában törökellenes hadjárat szervezése címén Budára hívták a főurakat. Megérkezett Hunyadi László is párthívei kíséretében. Március 14-én azonban felségsértés vádjával letartóztatták Hunyadi Lászlót, valamint a kíséretében lévő testvérét Mátyást, nagybátyját, Szilágyi Mihályt, Vitéz János váradi
püspököt, Rozgonyi Sebestyént, Kanizsai Lászlót és másokat is. Vélhetően a Garai László nádor vezette országnagyokból álló alkalmi ítélőszék rövid eljárás során, tanúk meghallgatása nélkül szóban hozták meg a halálos ítéletet. Valószínűleg Mátyást is főbenjáró ítélettel sújtották, de nem hajtották rajta végre. Lászlót azonban és két nappal később kivégezték. A legenda szerint a hóhér háromszor is nekirugaszkodott a lefejezésnek, de egyik sem járt sikerrel. A kor törvényei szerint ezután királyi kegyelemben kellett volna az elítéltnek részesülnie, de a király ezt nem adta meg. A bakó negyedszerre már nem hibázott. Hunyadi László holttestét minden gyászpompa nélkül a budai Mária-Magdolna templom Krisztus-teste kápolnájába temették el. Hunyadi Mátyás 1458-ban kihantoltatta testvére tetemét és apjuk mellett Gyulafehérvárott helyeztette örök nyugalomra. Érdekes vonás, hogy Mátyás trónra kerülését követően az ítélet meghozatalában közreműködőkön nem állt bosszút. Sőt, aki később átállt az ő pártjára, teljes kegyelemben részesítette.
1935. március 16-án a hitleri Németország semmisnek nyilvánította a versailles-i békeszerződés katonai korlátozásokra vonatkozó pontjait, amelyek értelmében Németországnak törölnie kellett az általános hadkötelezettséget. 100 000 főnyi hivatásos hadsereget tarthatott fenn. Hitler visszaállította az általános hadkötelezettséget. Egyúttal félmillióra növelte a hadsereg békelétszámát.
1938. március 16-án Aberdeenben elhunyt John Macleod brit származású kanadai fiziológus, aki az inzulin vércukorszint-csökkentő hatásának bizonyításáért F. G. Bantinggel közösen 1923-ban orvosi Nobel-díjat
kapott.
1968. március 16-án történt a vietnami My Lai falu lakóinak lemészárlása. Az amerikai hadsereg Americal hadosztályának Charlie százada 1967-ben érkezett Vietnamba, ám hamarosan véres vereséget szenvedett az észak-vietnami csapatok által indított offenzíva következtében. A hadosztály parancsnoka, Frank Baker "Search and Destroy" (Kutasd fel és öld meg) fedőnév alatt parancsot adott ki a partizánakciók felszámolására.
Az első célpont a vietkongok és szimpatizánsaik által lakott Quang Ngai térség, azon belül a My Lai falu volt.
Ám a faluban csak gyerekeket, nőket és öregeket találtak, vietkongokat nem. A pokol akkor szabadult el, amikor az egyik amerikai katona minden előzmény nélkül leszúrt egy idős férfit, egy másikat pedig kézigránát kíséretében egy kútba taszított. Ekkor ugyanis a többiek is támadni kezdtek, és két óra leforgása alatt végeztek az egész faluval - imádkozó asszonyokkal, síró gyerekekkel és idős, beteg emberekkel. Egyes források szerint közel 350 civil vesztette életét, mások szerint az ártatlan áldozatok száma elérte az 500-at is.
A háború után csak egyetlen katonát vontak felelősségre, William Calley hadnagyot, akit a 1969 szeptemberében állítottak bíróság elé. 1971-ben lefokozták, és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.
Többszöri fellebbezés után 1974-ben elnöki kegyelmet kapott, és szabadon engedték.
Topor István
|
|
