1687. május 9-én az eperjesi vésztörvényszék ismét hét perbefogottat, név szerint: Bezzegh György, Székely András nemeseket, Véber Frigyes és Dávid, Feja Dávid, Lányi Sámuel, Bertók János polgárokat végeztetett ki Eperjesen. Az előzmények: Antonio Caraffa császári tábornok, azzal az ürüggyel, hogy a császár ellen összeesküvést leplezett le, saját elnöklete alatt 4 császári tisztből és 8 magyar nemesből álló vérbíróságot alakított, s hamisított levelek és koholt vádak alapján megkezdte a gazdag protestánsok elfogását. I. Lipót teljhatalmat adott Caraffának, s 30 hóhér és pecér kezdte meg a kínvallatásokat a kiagyalt perekhez. A kínzások előtt többen az öngyilkosságot választották. A kicsikart vallomások utáni halálos ítéleteket, melyeket Caraffa önkényesen hozott, tetemes pénzekkel meg lehetett váltani. Március 5-én kivégezték nemes Keczer András, Zimmermann Ferenc, Rauscher Gáspár és Baranyai Ferenc eperjesi polgárokat, III. 22: Sárossy Márton és Keczer Gábor nemeseket, Fleischhacker György, Schőnleben György és Medveczky Sámuel eperjesi polgárokat. Április 19-én a kínzásokba belehalt Radvánszky György és Palásthy Gábor zólyomi nemes.
1688. május 9-én Caraffa tábornok I. Lipót megbízásából Szebenben megállapodást kötött Apafi Mihály fejedelem és a rendek megbízottjával, Teleki Mihállyal. A megállapodás értelmében Erdély védurául és örökös királyául fogadta el I. Lipótot és utódait. További erősségeket adott át császáriaknak, de megfogalmazták azt is, hogy a jövőben hűtlenségnek tekintik a Portával való kapcsolatot. Az erdélyiek kérték a hazai szerződések és vallási megállapodások tiszteletben tartását.
1873. május 9-én a bécsi tőzsdén a legnagyobb tőzsdeügynökség fizetésképtelenséget jelentett be, mire az értéktőzsde forgalma teljesen leállt. A gazdaságtörténetbe „fekete péntek” néven bevonuló eseményt követően hiába rendeltek el 1 hétre fizetési moratóriumot, hiába pumpált a központi jegybank pénzt a piacba, május 15-én estig már 120 csődöt jelentettek. Magyarországon 3 év rossz termése, az utolsó nagy kolerajárvány, az államháztartás egyensúlyának megbomlása tetézte a bajt. Több mint 50 bank bukott meg, ipari részvénytársaságok szűntek meg. Az idegen tőke visszavonult az országból. A kormánynak súlyos feltételek mellett kellett külföldi kölcsönt felvennie, noha ezt szerették volna elkerülni, elsősorban azért, hogy jusson pénz adósságtörlesztésre. A magyar állam végül is a bécsi Rottschild bankháztól vett fel kölcsönt.
1945. május 9-én nulla óra egy perckor Európában véget ért a második világháború, ennek emlékére ez a nap a Győzelem napja. A fasizmus felett aratott győzelem napja.
1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter javaslatot tett a második világháborúban egymás ellen harcoló európai államoknak, hogy vonják közös irányítás alá szén- és acéltermelésüket. Schuman erőfeszítéseinek eredményeként 1951 áprilisában aláírták az első Szén és Acélközösséget létrehozó Párizsi Szerződést. Ezzel a lépéssel vette kezdetét az európai integrációs folyamat. A hat alapító ország kormányfőinek 1985-ös milánói találkozóján elhatározták, hogy május 9-ét Európa napjává nyilvánítják.
Topor István
|
|
