973. május 7-én imádkozás közben hangtalanul összerogyott, majd néhány órával később elhunyt I. (Nagy) Ottó német-római császár. I. Henrik német király és Mathilda királyné elsőszülött gyermeke kiemelkedő birodalomszervező tevékenységéért érdemelte ki a „Nagy” melléknevet, amellyel Freisingi Ottó (1114 k. – 1158) történetíró ruházta fel. 936-ban, apja rendelete értelmében ő kapta a német trónt. Nem vesztegethette azonban az időt, mert bár a trónra ki volt jelölve, megkoronázva még nem, és minden elvesztegetet perc csak növelte a bizonytalanságot. Még alig helyezték el apja koporsóját a kriptában, Ottó lovas futárjai elindultak a bajor, sváb, lotaringiai, frank törzsekhez és az Elbán túli őrgrófságokba, hogy összehívják a főurakat a királyválasztó gyűlésre. A gyűlés helyszínéül nem szász várost, hanem a lotaringiai Aachent jelölte meg. Választása nem véletlenül esett Nagy Károly egykori birodalmának központjára. A város szimbóluma volt nagyravágyó terveinek: a nagy frank császár nyomdokain haladva feltámasztani a Római Birodalmat, és megszerezni az Imperator Augustus címet.
1065. május 7-én Passauban távozott az élők sorából Boldog Gizella magyar királyné, Szent István felesége, Civakodó Henrik bajor és karintiai herceg lánya.
Géza fejedelem 995-ben kérte feleségül Gizellát fia, István számára. A következő évben megtartott esküvő után a hercegnő kíséretében számos német lovag érkezett Magyarországra. Az ő haderejükre támaszkodva sikerült Istvánnak a lázadó Koppányt legyőznie. A királyné a kereszténység terjesztésében is szerepet vállalt, bizonyíték erre, hogy társalapítója volt az óbudai és veszprémvölgyi egyházaknak. Férjétől székhelyül az egyik legjelentősebb püspökség központját, Veszprém városát kapta meg.
Istvánnak és Gizellának két gyermeke született, közülük Ottó nem érte meg a felnőttkort, a Dux Ruizorum, azaz a varég testőrök vezetőjének kinevezett fia, Imre pedig egy vadászbalesetben halt meg, 1031-ben. István halálát követően Gizella helyzete megromlott. Amikor 1044-ben Aba Sámuel szerezte meg a trónt a királyné menekülni kényszerült az országból. Gizella Passauban telepedett le, belépett a helyi apácakolostorba, melynek később főnökasszonyaként tevékenykedett, egészen 1065-ben bekövetkező haláláig.
Gizellát 1911-ben avatták boldoggá, amit nem csak későbbi önmegtartóztató életével, de a kereszténység terjesztésében szerzett érdemei révén is kiérdemelt: döntő szerepet játszott az önálló, keresztény Magyarország megszilárdításában, ami a Szent Istvánt követő megpróbáltatások ellenére sem omlott össze.
1205. május 7-én váratlanul meghalt III. László Árpád-házi király. Imre király és Aragóniai Konstancia fia. 1204-ben Imre érezve közelgő halálát megkoronáztatta gyermekét, és megeskette testvérét, Andrást, hogy a kis Lászlót mindenben támogatni fogja. András azonban nem tartotta meg szavát. Rátette kezét arra a pénzre is, amit Imre fiára hagyott. A gyermek és anyja helyzete egyre rosszabbra fordult, végül Konstancia VI. Lipót hercegnél keresett menedéket, de magával vitte a koronát is. András nyílt harcra készült a Lászlót befogadó herceg ellen, amelyet meghiúsított a gyermek váratlan halála. Testét Székesfehérvárra szállították, és itt temették el. Ő volt az utolsó Árpád-házi uralkodó, akit Szent István mellé temettek.
1915. május 7-én az ír partok közelében egy német torpedó találata következtében 18 perc alatt elsüllyedt az akkori világ egyik legnagyobb utasszállító hajója, a Lusitania. A támadás következtében 1200 utas vesztette életét, az USA pedig hadba lépett az antant oldalán. A párját ritkító katasztrófáról azonban már akkor sok mindent rebesgettek! A körülmények gondos vizsgálata sok titkot felfedett, de a hivatalos iratok egy része mindmáig hozzáférhetetlen.
Topor István
|
|
