910. június 22-én kezdték meg FRANKFÖLD feldúlását a magyar hadak, miután tíz nappal korábban az Augsburg melletti Lech-mezőn vereséget mértek a sváb seregre. Tíz nappal később legyőzték az ellenük felvonuló, hirtelen összegyűjtött sereget is.
1529. június 22-én zajlott a barcasági FÖLDVÁRNÁL az a csata, melyben a szultán parancsára tört Erdélyre RARES PÉTER moldvai vajda. A szászok ispánjuk, Penflinger Márk, a székelyek pedig TÖRÖK BÁLINT és MAJLÁTH ISTVÁN vezetésével szálltak hadba. Báró ORBÁN BALÁZS író, néprajzos, a "SZÉKELYFÖLD LEÍRÁSA" c. egyedülálló mű szerzője szerint: " a csata kétesen folyt, de csakhamar átcsaptak a Zápolyával ( I. (Szapolyai) János magyar király ) rokonszenvező székelyek Péter vajdához, s oly iszonyú dühvel rontottak a Ferdinánd pártiakra, s oly iszonyúan sújtották, főleg a haza elleneivel czimboráló szászokat, hogy Ferdinánd serge oda vesz, ha Török Bálint annak megmenthető részét a csatából kivonva gyorsan Szeben felé nem menekül. Vezértársa Majláth maga is egy hid alá bújva menti meg életét."
1825. június 22-én született DUKA TIVADAR honvédszázados, jogász, az első magyar aki londoni egyetemen szerzett orvosi diplomát. A szabadságharc kitörésekor jelentkezett a nemzetőrségbe, GÖRGEY titkára és parancsőrtisztje lett. A fegyverletétel után sikerült megszöknie az orosz fogságból, emigrálhatott. A bengáli angol hadsereg katonaorvosa lett, sok időt fordított Kelet-India tanulmányozására, és jelentős anyagot küldött a Nemzeti Múzeumnak, valamint a kolozsvári Erdélyi Múzeumnak. Nyugalomba vonulása után Londonban minden idejét Kőrösi Csoma Sándor életművének szentelte. Élete végéig tisztelet övezte, tudományos munkásságát mind itthon, mind Angliában elismerték.
1850. június 22-én született GOLDZIHER IGNÁC orientalista, VÁMBÉRY ÁRMIN tanítványa, aki 22 évesen egyetemi magántanár lett. Nagy megbecsülésnek örvendett, EÖTVÖS JÓZSEF kultuszminiszter támogatta tanulmányútjait, a stockholmi orientalista kongresszuson a svéd király személyesen adta át neki a nagy aranyérmet. Elismert kutatója volt a muszlim hittudománynak, az iszlámtörténetnek, az összehasonlító vallástudománynak. Magyarul is megjelent művei: Az iszlám; A pogány arabok költészetének hagyománya ; A zsidóság lényege és fejlődése.
Márk Éva
|
|
