Évfordulók június 12-én

Június 12-e Villő napja. Ez az új keletű női név Kodály Zoltánnak köszönheti születését. A nagy zeneszerző ugyanis 1925-ben gyermekkórusra írt művének ezt a címet adta. Ennek nyomán terjedt el, és lett belőle női név.  A villő szó a villőzés során énekelt versekben fordul elő. A villőzés régi magyar téltemető szokás. Zoborban (Nyitra környéke) a lányok villőnek nevezett feldíszített zöld fűzfaágakkal járták be a falut. Közben a Kijé, kijé ez a ház? kezdetű dalt énekelték. Az ének után a gazdasszony kiment a lányokhoz és tojást adott nekik, majd valamelyik lány villőágáról letört egy gallyat, azzal sorra verte őket, ezt mondogatva: Mind menjetek fírhöz! A név eredetére több magyarázat is kínálkozik. Egyesek a latin villus szóból eredeztetik, aminek a jelentése 'lomb' - mivel a lányok villőzéskor fűzágakkal járták a falut. Mások szerint szlovák eredetű víla szóval hozzák kapcsolatba, amelynek jelentése 'tündér'.

Villőző lányok 1921-ben

1477. június 12-én üzent hadat I. (Hunyadi) Mátyás III. Frigyes német-római császárnak. A hadüzenet indokául az szolgált, hogy a császár nem iktatta be Mátyást Csehország hűbérbirtokába, osztrák szövetségeseit a fegyverszünet ellenére megtámadta és a török ellen nem nyújtott segítséget Mátyásnak. A magyar sikereket követően a háborút már december 1-jén békekötés zárta, amely erkölcsi és anyagi előnyöket hozott Mátyásnak. Azonban a béke nem tartott sokáig, és a leírtak sem valósultak meg maradéktalanul.

1798. június 12-én Napóleon Egyiptom felé tartva ostrom alá vette Máltát. A szigeten élő johannita lovagrend német nagymestere, Ferdinand von Hompesch nem tudott védekezni, mivel a rend francia származású lovagjai Napóleonhoz húztak. A hatalmas vallettai erődítmény s vele a szuverén máltai birodalom Napóleon kezébe került, aki a lovagrendet a sziget elhagyására kényszerítette s minden vagyonától megfosztotta. A nagymester és a lovagok Triesztben kérték a Habsburgok védelmét. A lovagrend magyarországi történetéről az alábbi tanulmányban tájékozódhat az olvasó: korok.webnode.hu/products/szerzetesek-es-szerzetesrendek-magyarorszagon-3-resz/

1929. június 12-én született Anneliese Marie "Anne" Frank zsidó származású német lány, akit "Anne Frank
naplója" címmel kiadott, a második világháború idején írt naplójegyzetei tettek világhírűvé. Anne Frank családjával 25 hónapig bujkált Amszterdamban. Naplóját, melyben családjáról és barátairól  érzéseiről, meglátásairól, azaz életéről írt, tizenharmadik születésnapjától kezdve vezette 1944. augusztus 1-jéig. Anne Frank 1945 márciusában a bergen-belseni koncentrációs táborban halt meg.

1972. június 12-én robbant ki a Watergate-botrány. Washingtonban a Watergate-irodaházban tetten értek öt férfit, amint a Demokrata Párt választási központjában lehallgató készülékeket szereltek fel. Az ügy kivizsgálása során kiderült, hogy a betörők (hajdani FBI- és CIA-ügynökök) kapcsolatban álltak a Nixon újraválasztását szervező bizottsággal, majd a Fehér Ház megpróbálta eltussolni a botrányt. Nixon végül bevallotta, hogy tudott az ügyről, így a republikánus frakció azt ajánlotta, hogy mondjon le. 1974. augusztus 9-én egy televíziós beszédében bejelentette visszavonulását. Utóda az alelnök, Gerald Rudolph Ford lett.

Topor István