Évfordulók július 4-én
Július 4. Szent Ulrik, Augsburg püspökének ünnepe. Kortársai az ő imádságának tudták be 955-ös Lech-mezei győzelmüket a magyarok felett. Középkori imakönyveink ugyan számon tartják, de tisztelete Magyarországon - érthető módon - nem terjedt el.
Július köztudomásulag az év legmelegebb hónapja, nem ritkán zivatarokkal, jégesővel. A hónap Marcus Aurelius javaslatára Julius Caesarról kapta a nevét.
907. július 4-én IV. (Gyermek) Lajos keleti frank király Pannónia visszafoglalására induló serege Braslauespurchnál (Pozsonynál, más történészek szerint Zalavárnál) megsemmisítő vereséget szenvedett a magyaroktól.
1222. július 4-én utasította a magyar főpapokat III. HONORIUSZ pápa, hogy továbbra is II. ANDRÁS és nem kisebbik királlyá koronázott fia, a leendő IV. BÉLA iránti engedelmességre intsék az embereket.
1456. július 4-én kezdte meg II. MEHMED szultán Nándorfehérvár ostromát. A várat ekkor SZILÁGYI MIHÁLY védte a több mint tízszeres túlerővel szemben. Tíz nappal később törte át a török hajózárat HUNYADI JÁNOS, aki ekkor csatlakozott sógorához, így már egyesült erővel verhették vissza a támadásokat. Július 21-én a KAPISZTRÁN JÁNOS vezette fanatizált keresztesekkel együtt Hunyadi is kitört a várból, és egyesült erővel elsöpörték az ostromlókat, akik másnapra elvonultak. A harcok után kitört pestisjárványban nagyon sokan haltak meg, köztük Hunyadi és Kapisztrán is.
Márk Éva