Július 31-e OSZKÁR napja. Az Oszkár a germán Ansgar névből származó angol és skandináv névből ered, jelentése istenség + dárda.
1490. július 31-én találkozott II. Ulászló és az országgyűlés küldöttsége a Pozsony megyei Farkashidán. Az új
uralkodó elfogadta a megszavazott választási feltételeket, a küldöttség pedig hódolt neki. II. Ulászló megígérte, hogy nem vezet be olyan újításokat, mint Mátyás, valamint a rendek megkérdezésével kormányoz.
1527. július 31-én a sereg élén Magyarországra érkező I. (Habsburg) Ferdinánd a Moson vármegyei Köpcsényben Szalaházi Tamás veszprémi püspök kérelmére esküvel fogadta, hogy az ország szokásait és jogait megtartja és hű őre lesz mindannak, amit II. András 1222-ben kelt Aranybullájában alaptörvényül szabott a király és az ország viszonyában.
1556. július 31-én elhunyt Loyolai Szent Ignác, eredeti nevén Íñigo López de Loyola a Jézus Társasága (jezsuita rend) alapítója.
Hat diáktársával, 1534. augusztus 15-én alapította meg a Jézus Társaságát (Societas Jesu), amely szegénységi és szüzességi fogadalmat hirdetett, valamint feltétlen engedelmességet a pápával szemben. Rövid időn belül a jezsuiták fontos szerepet kaptak a politikai és kultúrális életben, az ellenreformáció harcosaivá váltak Európában. 1540. szeptember 27-én III. Pál pápa engedélyezte a jezsuita rend működését.
A feltételezések szerint 1849. július 31-én a Fehéregyháza és Segesvár közti völgyben zajló ütközetben halt hősi halált Petőfi Sándor.
A csata kezdetén Petőfi Bem körül volt, ló és fegyver nélkül; Bem a délután egykor utasította Petőfit, hogy hagyja el a csatateret. Később különböző pontokon látták a költőt, amint a harc folyását figyelte és jegyezgette. A magyar sereg visszanyomása és egy részének bekerítése délután 5-6 óra körül történt. Ötkor még látták a Sárpatak hídján, ahol 200 székely ifjú katona 800 kozákkal küzdött. Egy Lengyel József nevű székelykeresztúri katonaorvos lóhátról kiáltott még neki, hogy fusson, mire ő - lova már nem lévén - futva elindult. Meghalni nem látta senki. A halott Petőfiről egy bizonyos August von Heydte osztrák őrnagy, (később ezredes) tanúskodott több évtizeddel később. Fogoly tisztek tanúvallomásukban "egy alacsony termetű, vézna, sárgás bőrű, szakállas, mellén átszúrt felkelőt" Petőfivel azonosítottak. A holttest mellett találtak egy Bemhez írt jelentést is a honvédcsapatok állásáról.
A tudomány mai állása szerint itt történt a költő halála. Más elméletek szerint hadifogolyként Szibériába hurcolták, ahol később vagy kivégezték, vagy természetes halállal meghalt. Ezekre az elméletekre azonban mindmáig nem találtak bizonyítékokat.
Topor István
|
|
