1863. július 3-án háromnapi öldöklő küzdelmet követően véget ért az amerikai polgárháború legvéresebb ütközete, a gettysburgi. A csata fordulópontot jelentett a polgárháború történetében. Az északi csapatokat irányító Grant tábornok újabb győzelmet aratott a déli seregek felett. Ezzel sikerült megállítania Lee tábornok offenzíváját, ám szörnyű árat fizetett érte: a 28 ezer elesett konföderációs katona mellett 23 ezer uniós katona holtteste borította a csatamezőt. Egy nappal később az északiak bevették a Mississippi melletti utolsó déli erősséget, Vicksburgot, ezzel gyakorlatilag az Unió fennhatósága alá vonta a Mississippit és annak mellékfolyóit.
1866. július 3-án szenvedett vereséget Benedek Alajos táborszernagy csapataival Königgrätz - ma Hradec Králové - és Sadowa között a porosz haderőtől. A vereség tulajdonképpen eldöntötte a porosz - osztrák - olasz háborút. Az olasz hadszíntéren az osztrákok sikereket értek, azonban vissza kellett innen rendelni erőiket. Bismarck - az 1866. július 26-án Nikolsburgban kötött fegyverszünetet és előzetes békét követő - prágai békében (1866. augusztus 23.) igyekezett nem túl kemény feltételeket szabni, hogy ne kelljen számolnia a következő konfliktus során egy bosszúszomjas Béccsel. Egyértelművé vált, hogy a német egység a Hohenzollern ház vezetésével fog megvalósulni.
1940. július 3-án a brit flotta egy egysége Mersz el-Kebirnél, Oran közelében megsemmisítette az ott állomásozó francia hajók nagy részét. A támadásban mintegy 1.300 francia tengerész halt meg. Az angolok részéről erre azért volt szükség, a francia flotta német kézre kerülése érzékeny veszteség lehetett volna számukra. Bár érvényben volt egy parancs a francia flottánál, hogy a hajókat süllyesszék el amennyiben az a veszély fenyegeti őket, hogy a németek kezére kerülnek, erről azonban a britek nem tudtak, a végrehajtása pedig bizonytalan volt. A brit kikötőkben lévő francia hajók lefegyverzése - például Alexandriában - viszonylag egyszerűen és gyorsan ment, azonban voltak konfliktusok. Az Észak-Afrikában fekvő Mersz el-Kebir kikötőjénél a franciák a brit ultimátumot - csatlakozzanak a brit haditengerészethez, vagy hajózzanak brit vagy tengerentúli kikötőbe, ahol leszerelik őket - visszautasították, erre válaszul támadták meg őket a volt szövetséges hajói. A történteket Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban a brit eltökéltség példájaként könyvelték el, a francia kormány azonban megszakította a diplomáciai kapcsolatokat a britekkel, továbbá az események komolyan megterhelték a brit-francia kapcsolatokat.
Topor István
|
|
