A nándorfehérvári diadal emléknapja
2011. július 7-én a Magyar Országgyűlés, az
58/2011. (VII. 7.) OGY határozatával a nándorfehérvári diadal 555. évfordulója tiszteletére július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.
1456. július 4-21. között a keresztény magyar és szerb katonák, Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték Nándorfehérvár várát II. Mehmed török szultán hatalmas túlerőben lévő seregével szemben, majd július
22-én, Hunyadi János és Kapisztrán János vezetésével a vár melletti csatában győzelmet arattak a török felett.
A diadalt a magyar hadtörténelem az egyik legjelentősebb győzelemként tartja számon, amely mintegy 70 évre megállította a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozásait.
1132. július 22-én II.(Vak) Béla magyar király, III. Lipót osztrák őrgróf fiának, Adalbertnek a segítségével a Sajó mellett legyőzte Könyves Kálmán állítólagos fiának, Borisznak és az őt támogató III. (Ferdeszájú) Boleszláv lengyel fejedelemnek orosz és lengyel seregeit. A trónkövetelő magyar híveit a király elfogta, III. Boleszláv is nehezen menekült meg. A csata után Borisz visszatért Lengyelországba.
1443. július 22-én Budáról elindult I. Ulászló király a török elleni ún. hosszú hadjáratra. A hadjárat vezére Hunyadi János lett. A 35.000 főnyi sereg magyar és lengyel bandériumokból (ezekben nehéz- és
könnyűlovasok szolgáltak), 10.000 havasalföldi (rumén) könnyűlovasból és gyalogosból, cseh és német gyalogos és lovas zsoldosokból, néhány ezer önkéntesből és 3000 szekérből állt. A hadjárat a 6 győztes csata, sok török fegyveres megölése, Szerbia és Bulgária nagy részének fölszabadítása ellenére részleges sikert
hozott Nem sikerült Drinápolyt bevenni, s a törököt kiszorítani Európából.
Topor István
|
|
