1054. július 16. a nagy egyházszakadás, a szkizma dátuma. IX. Leó római pápa küldöttei ezen a napon a Hagia Sophia templom oltárára helyezték a Kerulláriosz Mihály kiközösítését elrendelő pápai bullát, válaszul pedig a pátriárka kiközösítette a küldöttség összes tagját. A nyugati és keleti egyházfők közötti hatalmi harc, a politikai és teológiai nézeteltérések, állandósult viták és indulatok a kölcsönös kiközösítési aktusban csúcsosodtak ki. 1999-ben II. JÁNOS PÁL volt az első római pápa, aki ortodox országba, Romániába látogatott. Gesztusát a román pátriárka 2002-ben viszonozta.
1264. július 16-án szólította fel IV: ORBÁN pápa ISTVÁN herceget (később e néven V.-ként magyar királyt), IV. BÉLA és LASZKARISZ MÁRIA fiát az "ifjabb királyt", aki ezzel a címével megosztotta az országot, hogy adja vissza anyjának és nővérének a tőlük elfoglalt birtokokat.
1342. július 16-án került trónra a 16 éves I. (Nagy) LAJOS, apja I. (Anjou) KÁROLY halálakor. Koronázása öt nappal később történt Székesfehérvárott. Uralkodása a magyar királyság egyik fénykora volt, országát európai nagyhatalommá tette. Az, hogy birodalma határait három tenger mosta nem igaz. Bár 1370-ben lengyel királlyá koronázták, a lengyel királyság akkor még nem terjedt a Balti tengerig, és ugyan Moldva is a birtokába került, de a Fekete tengerhez való kijárást nem tudta megszerezni.
1918. július 16-án született SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY ókorkutató, művészettörténész, főmuzeológus, a történettudomány akadémiai doktora. Fő kutatási területe az ókori görög és római irodalom, antik művészet- és vallástörténet, és az etruszk kultúra.
Márk Éva
|
|
