Július 10-e AMÁLIA névnapja. A név német eredetű. Jelentése: Az Amálok (gót királyi családjához tartozó) + védelem.
1290. július 10-én kun előkelők: Árboc, Törtel és Kemence rokonaikkal Körösszeg váránál embereikkel rárontottak a sátrában alvó IV. (Kun) László királyra és megölték. Az uralkodó egyéni tragédiája, hogy végül szeretett kunjai kezétől veszett el. A gyilkosság közelebbi oka ismeretlen, és nem alaptalan a gyanú, hogy a közeli várúr, a nagyhatalmú Borsa Kopasz részes volt a gyilkosságban. A király testét Csanádra szállították, és a székesegyházban helyezték örök nyugalomra. Mizse nádor ezt követően leszámolt a gyilkosokkal és rokonaikkal.
1509. július 10-én született Kálvin János, eredeti nevén Jean Cauvin francia humanista és jogász.
Párizsban csatlakozott a reformációs tanokhoz. Franciaországi lutheránusok között nevelkedett. A reformáció már addigra megerősödött, amikor tevékenysége kibontakozott. A lutheránusok elleni királyi intézkedések miatt kénytelen volt hazáját elhagyni. 1536-ban érkezett Genfbe. Csupán egyetlen éjszakát szándékozott eltölteni a svájci kereskedővárosban, ám egy rövid - három esztendeig tartó strasbourgi időszaktól eltekintve - élete hátra lévő részét itt élte le. A protestáns hitről vallott nézeteit A keresztény vallás törvénytára (Institucio religionis Christianae) címmel 1536-ban Bázelben tette közzé. Művét haláláig bővítette. Műve a korabeli eszmei áramlatokra és a politikai gyakorlatra gyakorolt hatása miatt az évszázad legfontosabb könyvének
bizonyult. Kálvinról és a kálvini egyházszervezetről itt olvashat részletesebben: korok.webnode.hu/products/topor-istvan-a-svajci-reformacio1/
1621. július 10-én Bethlen Gábor fejedelem csapatai Érsekújvár mellett fényes győzelmet arattak II. Ferdinánd hadai felett és felmentették az ostrom alatt álló várost. A csatában a császári seregek parancsnoka, Charles Bonaventura Buquoi is elesett.
1924. július 10-én József Attilát Lázadó Krisztus című verséért nyolc hónapi fogházra és 200 ezer korona pénzbüntetésre ítélték.
A mű 1923 áprilisában született meg. Nyomtatásban félévvel később jelent meg, az alig ismert, kis példányszámú Kékmadár című irodalmi, művészeti és kritikai képes folyóiratban 10. számában. Először a sajtó támadta a 18 éves költő zsenit, majd 1924 januárjának végén beidézték a makói főkapitányságra
"sajtó útján elkövetett istengyalázás" gyanújával. A költő a következő vallomást tette a rendőrségen: "A versemben Krisztus alatt tulajdonképpen magam mint lázadó embert értem, aki nem azért teremtetett, hogy az Istent dicsőítse, hanem hogy az ember életének értelméhez közelebb jusson." A pert 1924. július 10-én folytatták le. József Attila védelmét Vámbéry Rusztem látta el. Az ítélet: 8 havi fogház és 200 ezer korona. Este már verset is írt az ítéletről:
Milyen jó lenne nem ütni vissza
Mikor nagyokat ütnek rajtunk,
Milyen jó lenne nem ütni vissza
Se kézzel, se szóval,
Világitni a napvilággal,
Elaltatni az éjszakával,
Szólni a gyávaság szavával,
De sose ütni vissza.
Lelkeimmel pörölnöm kéne
S élvén is vagyok most a béke.
Kristály patakvíz folydogál
Gyémántos medrü ereimben.
Szelid fényesség az ingem
És béke, béke mindenütt,
Pedig csak én élek vele!...
Fölemelnek a napsugarak,
Isten megcsókolja minden arcom
És nagy, rakott szekerek indulnak belőlem
A pusztaság fele.
1940. július 10-én Teleki Pál miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter Münchenben tárgyalt Hitlerrel és az olasz külügyminiszterrel Cianoval. Hitler a magyar-román ellentétek tárgyalások útján való megoldását javasolta, és megígérte, hogy Mussolinivel egyetértésben javasolja a román királynak a megegyezést: a magyar-román tárgyalásokon Németország nem kíván részt venni.
Topor István
|
|
