Kr. u 41. január 24-én ölték meg Caius Claudius Caesar Augustust – vagy népszerűbb nevén: Caligulát, Germanicus császár és Agrippina fiát.
A halála előtti éjszakán – a hagyomány szerint – számos előjel utalt a tragikus eseményre. Amikor Sullától, a jóstól érdeklődött horoszkópja felől, az azt felelte, hogy elkerülhetetlen erőszakos halála. Ennek ellenére másnap, január huszonnegyedikén délelőtt még is elindult, hogy megtekintse az Augustus tiszteletére rendezett cirkuszi játékok főpróbáját. A földalatti folyosón áthaladva Caligula megállt a gyakorlatozó ázsiai ifjak mellett, hogy megnézze és biztassa őket. Hogy az ezt követő pillanatokban mi történt, arra kétféle történet látott napvilágot. Az egyik szerint ekkor lépett oda hozzá Chaerea és hátulról nagyot vágott kardjával a tarkójára, és így kiáltott: "Rajta!" Erre Cornelius Sabinus, a másik összeesküvő elölről mártotta kardját a mellébe. A másik elbeszélés szerint Sabinus a katonai szabályzatnak megfelelően jelszót kért Caiustól, aki "Juppiter" nevét adta meg. Chaerea erre a császár háta mögül így kiáltott: "Érjen hát utol haragja." Caligula megfordult, hogy megnézze, ki beszél így hozzá, ekkor Chaerea lecsúszó kardja szétroncsolta állkapcsát. A földön fetrengő, vergődő uralkodó hiába ordította, hogy még él, a többi összeesküvő rárontott, s a titkos jelszó szerint – amely így hangzott "Még egyet." – még vagy harmincszor döfték kardjukat a földön fekvő testbe. Germán testőrei és hintóvivői a lármára odarohantak, hogy megvédjék. Néhány merénylőt meg is öltek, de egy-két ártatlan szenátor is áldozatul esett.
1458. január 24-én a rákosi országgyűlésre összesereglett nemesek a befagyott Duna jegén királlyá választották a prágai fogságban sínylődő 15 éves Hunyadi Mátyást.
A bárói liga ellenjelöltje Garai László nádor volt, ám vele 1458. január 12-én a Szilágyi testvérek Szegeden kiegyeztek. A Szilágyiak megszerezték Garai támogatását Hunyadi Mátyás királlyá választásához. A Budán tanácskozó főurak ugyan ellenezték a nép akaratának beteljesedését, de őket segített meggyőzni Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály, aki 15 ezer fős sereg élén érkezett a királyválasztó országgyűlésre. Ezek után 1458. január 24-én Mátyás királlyá választották Budán.
A főpapok és főurak tanácsa 1458 januárjában elfogadta királyul Hunyadi Mátyást, s az összegyűlt köznemesek kikiáltották királlyá. A 15 éves Mátyás csak ezután tért haza és foglalta el a trónt (intronizálták = trónra ültették, ugyanis megkoronázni még nem tudták, mert a korona Habsburg III. Frigyes császárnál volt).
1849. január 24-én Görgey feldunai hadserege sorozatos utóvédharcok közepette bevonult Besztercebányára. A Nagyszeben felől támadó császári csapatokat Bem tábornok erdélyi hadserege a szebeni ütközetben megállította. Puchner altábornagy Schwarzenberg miniszterelnök korábbi engedélye alapján katonai segítséget kért A Havasföldön állomásozó orosz hadseregtől.
1859. január 24-én Havasfölde is fejedelemmé választotta Alexandru Ioan Cuza ezredest. Ezzel a két román fejedelemség, Moldva és Havasfölde ténylegesen egyesült.
Topor István
|
|
